Ködhomály rajzolta…
Lelkem bíborszikráit szóróm eléd,
az emlékfüzetemben gyűrött lap leszel,
kettévásott lelkem szédeleg feléd,
ha addig kesergés porában nem vesz el.
Átkozom a repülőt mi elvitt téged,
énembe beleégett jajgató dübörgése,
ködhomály rajzolta a kezdetet és véget,
állok magányosan, rámlehel süvöltése.
Ha arcod elém festem a képről, fájok,
az évek eloltják, mi bennem ég,
temetődik már lassan az érzelemárok,
pedig ott dobog szívem benne még.
A szerelem vásott kínja meggyötör,
félhold erőltetett csókot dob a napnak,
még látom a testedből kiszálló gyönyört,
de már csak a létmagány pirulái hatnak.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Adminguru
