Hónap: 2020 május

Szép sorban minden megtörtént, aminek
kellett, s ahogyan elgondolta azt a mindent
átható –… [« Tovább »] “– áradó –”

minden földi–égi
válság- és világvégi bálszezonban
csillár-galaxisainkkal
egymásba… [« Tovább »] “te én”

Félelem fátyla vetül a világra

s bizonytalanságot teremt.

Nincs oly vastag kelme,

amely… [« Tovább »] “Nem lehet a napfényt karanténba zárni”

Örültem az éjjeli esőnek, hiányában
már a föld is megrepedt. A hézagok,
mint százfelé futó sebek,… [« Tovább »] “– öntöző –”

nem tudlak
nem tudlak
ölelni szavakkal

nem tudlak csókolni
összevarrt ajakkal

miattad mindennap… [« Tovább »] “nem tudlak…”

Itt van bennem még minden dallam,
a varázslat, a szó, a csend,
időnként felhangzik lelkemben halkan,… [« Tovább »] “Itt van bennem”

Az út lép, a csend sikít, a vas olvaszt,

a szeretők szája ízesebb, vagy nem,

e kettéhasadt … [« Tovább »] “Az út lép”

Szöveglátás

Földön több a könyv,
mint égen a csillag. Naponta
születnek betűk:
van miben gázolnunk,… [« Tovább »] “Vázlatok”

mert foszlanak a jelzőszalagok

s az éjbe mártott figyelők
kék uszályok
szatén őrei a bezárt gondolatnak… [« Tovább »] “A világítótorony”

Akkor elmesélem, hogy végre mindenki
értse meg; kiskoromnak fontos dolgait
színes készletem … [« Tovább »] “– alaprajz –”

(1)
Korábban kiadósan korholtam volna
az ilyen se jó-se rossz időket, amikor
az ember semmirekellőnek… [« Tovább »] “– mennyiség –”

A fák
nem ismernek félelmet.
Átkarolnék minden ágat,
ölelném, mint nagyapámat,
mintha gyermek… [« Tovább »] “Nagyapám és a fák”

Késő délután a hegygerincre, mint egy macska
rágörbült a Nap, vagy inkább olyan volt, akár
egy félbevágott… [« Tovább »] “– szerethető –”

egyszerűen megtörtént
innentől kezdve folytatás vagy
és csakis ebből a pontból tájékozódhatsz… [« Tovább »] “előzmény”

Hatvanhét évem rongyait
reményvesztetten varrom,
ajkam ijedt imáit
takarja kényszer-szájmaszkom.… [« Tovább »] “Védtelenül”

Cserebogárszagot hozott a szél, és én kettőt
megfogdostam gondolatban, ahogyan gyerek-
koromban… [« Tovább »] “– régiség –”

Őt én bizony nem szerettem.
Karakterét megvetettem.

Beképzelt volt, érthetetlen.
Kollégáit … [« Tovább »] “A bársonyköpenyesről”

Áldani Istent minden pillanatban,
ennyit hagyott reményül ez a tavasz,
a nyár csak bujkál, felfénylik… [« Tovább »] “Jégvirágos rét”

Anyám mára kicsit őszebb és lassabb,
de a szíve ugyanolyan, mint amilyen
akkor volt, amikor esténként… [« Tovább »] “– anyámról –”