Tóth Zita Emese : Pont

 

És löksz majd, mint hintázó lánykát,

aki épp orrával az eget méri.

 

Most pont elég vagy,

holnap is pont annyi leszel,

amennyi nekem kell,

hogy harmonikusan lélekezzem

egy össze-vissza rezgő világban.

Virág olykor van,

szívet szerelem fedi,

rossz napokat ölelésed feledteti,

és pont elég.

 

Nem jó, ha sok,

nem elég, ha szép.

De elég, ha igaz,

most pimasz leszek,

és csak félszavakkal válaszolok,

közben vállat vonok.

Pedig lételem

a közelséged.

Nem kések, látod?

Nem késtem le rólad,

nem  futok,

nem toporgok,

csak egy hintában ülve lendülök a széllel.

 

Míg te löksz.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 143 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.