Radnai István : Hosszú utazás

2013.11.30. Radnai István Vers 6
szerettünk a nyáron szerettünk ősszel

 

 

mennek a vonatok forognak a kerekek
útközben köd elhagyjuk a fákat
bedőlt tanyákat a füzek még lehajolnak
mint görbe kútgémek s minden
marad zsákmánya a télnek
nyaralások lábnyomai egy-egy
strandpapucs pohár félig borral
az ősz kincseit fürtös hajunk színeit
dér-verte táj üvegkeretű tócsák
valamikori sár dárda-napsugarak
csak télikabát alá rejtett szerelmünk
a vér a kattogás dallamára ismétli
szerettünk a nyáron szerettünk ősszel
s kihúzzuk a tavaszig szerelem melegében
magunkkal viszünk belőle
egy télikabáttal a prémes zúzmara
gallér alatt
Legutóbb szerkesztette - Radnai István
Szerző Radnai István 330 Írás
Publikáló szerző vagyok. Cikkeim, írásai, verseim, novelláim a "rapista" illetve "RaPista" nicknéven is megtalálhatók egyes portálokon.

Hasonló írások

Vers

Nyári nap reggel

2008.09.03. Matos Maja Vers 14

.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Talán még nem múlott el…

Nyári nap reggel

Állok a kertben.

Érett aranyként

Csordul a fény.

 

Mézszín? álom,

Halk remegéssel

Kékl? katángok

Vére bugyog.

 

Telve a szívem

Ã??s nyugalommal.

Méhecske zengi

Munkadalát.

 

Buggyan a dús lé

Ízes barackból.

Minden a földön,

Rám mosolyog

.

Állok a kertben

Nyári nap reggel.

Érett aranyként

Csordul a fény

Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:04 – Matos Maja

Vers

Varázs szonett

2010.12.27. Havas Éva Vers 11

.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Hósipkás fák között karácsony andalog,
csillagok mosolyát h?s homlokán hordja,
szenderg? dombokon osonnak angyalok,
szárnyukkal libbentik most álmaim tova.
 
Betoppan szobámba, simítja szívemet,
gyertyát gyújt, majd új életet mesél belém,
álmok közt valóság, kézen fogva vezet,
lassan visszatér a vesztettnek hitt remény.
 
Magány volt a társam, évek hosszú során,
nem hittem, hogy jöhet még életembe fény,
most eljöttél, itt vagy, karod ölel puhán,
 
tudod, már tovaléptem életem delén.
Nem éreztem még így soha senkit talán,
nyarat varázsoltál szívem fagyos telén.

Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:08 – Havas Éva

Vers

FLRT

2007.01.25. Kováts Péter Vers 2

.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Egy kis nyári hangulat

Tintakék testén nyíló
Bíborhasadással
vérzett el az éj.

 

És csobbant a víz,
és vágott a szél,
s a kezem melegével védtelek.

 

Amikor szétnyílt a szád
a szemhéjam alól néztelek.
S mint sirály a vízre,
úgy hullottam rád,
mert csillagot véltem
felfedezni benned.

 

Mint gyenge szell? a vizet,
borzolta kezem a b?rödet,
s a hullámok ritmusát,
remegte a tested.

 

S én hittem enyém lettél,
majdnem egészen,
s te mégis elküldtél
szinte keményen.

 

Aztán megvigasztaltál,
még meg is csókoltál,
az álmok világából
a földre rántottál.

 

Meghalt az éjszaka,
mire megértettem,
párcsókos kaland,
íme ez lehettem.

Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:10 – Kováts Péter