Nap: 2013.11.17.

Egyéb

Sallangtalanító

2013.11.17. Marthi Anna 11

        Állandóan felejtek. Emlékszel a kirakósodra? Nem tudom tovább írni, hogy mennyire szeretlek, bár a csillagok, bolygók most a helyükön lehetnek. Megmosolygom ezt a percet, Isten helyére tett engem is éppen e nagy kirakóban, talán az utolsó voltam, [… Tovább]

Vers

Kézbe venni

2013.11.17. Kapocsi Annamária 6

  Lenni, mint a felemelt szavak, arcot az ég felé fordítanak. Látni, mint szemek a táblán, búzamezőknek végtelen határán. Lélegezni, mint vad s a menekült, mikor a véghelyre elkerült. Lépni az utolsót, s ha nem hátra, hát szavakat emelni a [… Tovább]

Elbeszélés

Így élnénk mi boldogan

2013.11.17. Radnó György 0

Alias Danden Thomas Kedves Gyuri, ezt a kis eszmefuttatást a naplódba javaslom… Nem azért, mert elbeszélésnek jelölted, inkább csak tájékoztatásként: “Az elbeszélés kisepikai műfaj, mely terjedelmét tekintve a kisregény és a novella között helyezkedik el. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, a [… Tovább]

Vers

Távolodó léptek

2013.11.17. Sonkoly Éva 21

    Talán az ősz keze játszik aranybarnát. Elém rajzol árnyakat, mögötte utat díszít, levél – csipkével – a képzelet.                * Nincs mi valós volna, csak halk neszek… távolodó léptek felett.    

Vers

A városom

2013.11.17. Hudákné Lakatos Margit 2

Imádom hallgatni a város zaját, csilingelő villamost, buszok robaját. Nincs olyan csend, mint fönt a hegyeken, mégis e zsongás oly kedves nekem. Itt vagyok otthon, akármilyen zaj van, itt éltem életem örömben és bajban. Délutáni csúcsban autók özöne, nekem mégis [… Tovább]

Vers

II. Bokononi pótkalüpszó

2013.11.17. Bogár Gábor 2

“Irányítsa életedet a foma…” /Kurt Vonnegut: Macskabölcső/       A tetőn bátran állva a jószellemet lesem, hogy segít hátha, de nem: leesem. Zuhanok, zuhanok, különös huzatok csapkodják a hajam, zuhanok, zuhanok, s majdnem földet érek, félek, hogy megütöm magam. [… Tovább]

Novella

Síkos úton ne közlekedj

2013.11.17. Bányai Tamás 4

Nem hallott semmi neszt, mozgásra, életre utaló hangot. Ösztöne azt súgta, forduljon a bejárati ajtó felé, tűnjön el innen, még mielőtt újból szembe találja magát azzal a vadállattal, aki leitatta. Ehelyett mégis a másik ajtó felé vette az irányt. Az [… Tovább]

Novella

A kicsi szék

2013.11.17. Radnó György 12

“A gyermekkor spontaneitása, kreativitása és kiszámíthatatlansága rutinokból felépülő létnek adja át a helyét, amely egyre ugyanazt a viselkedést ismételgeti, s önmagunk merev karikatúráivá tesz bennünket.” (Norman Doidge)   Forró nyári, szombati napra ébredtünk. A délelőtt nagyobb része azzal telt, hogy [… Tovább]