Vers

Semmiért

  Új lelkem már tőled kaptam, Nem cserélném semmiért. Megtalálni mi a jó út, Megkívánt már oly sok vért. Hazudtam, csalódtál bennem, Hitelt többé nem nyerek, Visszanézek, tudom sokszor, Mint múltján tanult gyerek. Értéket teremtett bennem idő, minőség s munka. [… Tovább]

Fabula

ÖREG HALÁSZ KONTRA ARANYHAL

M.Laurens ÖREG HALÁSZ KONTRA ARANYHAL [ A három kívánság törvényszéki változata ]   Az öreg halász addig kalimpált  a hűs, zavaros vizű sekély patakba’ míg fejbe-rúgott véletlen egy halat,   s Az, azonmód kipenderült a partra.      Mondhatnók akár azt [… Tovább]

Vers

Árva lettem

Kép: Mihalovits Miklós: A kocsmában     Árva lettem mint az ujjam  Nincsen senkim kihez bújjak  Jég a párnám hó az álmom  Elhagyott a kicsi párom    Aki elhagy ne szeressen  Könnyet értem sose ejtsen  Én se sírok elfelejtem  Bánatomat [… Tovább]

Vers

Zárt sóhajok

  Menekülés, árva léptek, magány…   Kérdőjel a világ, hideg tekintetek, szívritmusok, jelek.   Észre sem veszem, csak nézek, vajon meddig tart még a lét,   s mi fáj jobban: a volt vagy a nincs – napok, kézmelegbe zárt sóhajok, [… Tovább]

Vers

A kenyér

    a kenyér az szent volt az én családomban nagyanyó sütötte hajnal dagasztotta sült kenyér illata járta be a házat úgy belém ivódott mint szívembe a bánat amikor kisült a kicsiny cipócskára mamám a késsel keresztet vetett rögtön föl [… Tovább]

Vers

Visszafelé idő

Lesz majd takarónk tél közepén hóból, párnáink is mind  tömött illúziókból,   hóhér barátaink  ácsolnak ágyat, halott kedvesekből  húzunk köré várat.   És mikor biztosan bezártuk magunkat a múltba, a jelen majd nélkülünk indul el az útra.   Megdermedünk végképp, [… Tovább]

Novella

Keresztrejtvény

A friss, langymeleg, tavaszias szél lágyan cserkészgette a szoknyákat…     A lány unottan dobta le fekete farmertáskáját egy magányosnak látszó, pirosló kis padra, a városka központjától nem messze húzódó, vaskos fákkal övezett sétányon. A friss, langymeleg, tavaszias szél lágyan [… Tovább]

Vers

Impresszió VII.

                                                          Ernyedten csücsül vak lábaimnál a föld Párkányomra reszketeg gyilkos könyökölt Ismeretlen az út – bebotlik az ablakon Lecsorran vörös vére – büdös nyomasztó nyom Elkésve csörren az ablaküveg mely már a padlón hever Panaszosan nyög [… Tovább]

Egyéb

Csókok áradása

Az marad talpon, akiknek egyensúlyban marad a kívánt, kapott és adott, adni akaró szeretet.       Gúnárok kelepelésére riad a pásztor, aki csókkal teli szájjal született újjá. Ő a szeretet szavaiban őrzi ékszerét. Néma léptekkel döccen a távoli fények [… Tovább]

Elbeszélés

Bödön bácsi birkával

Megjelent a Vigilia folyóirat 2013 októberi számában.         A zsúfolt kórházvonat Kolozsvárra vitte a sebesülteket. Oda úgy érkezett meg Borbíró Gáspár, hogy csak a két fekete szeme csillogott ki a gézlabdából. Mikor két hónapra, a sokadik operáció [… Tovább]

Elbeszélés

A döntés

      A kisváros vasútállomásáról pontosan indult a vonat. A férfi a vagon ablakában állt, és visszaintegetett a lánynak. Mielőtt elváltak, hosszan csókolták egymást. Érezte magán a lány illatát, szájában magával vitte édes ízét. Kívánta. Most váltak el, de [… Tovább]

Vers

Észak Giocondája

Gyöngyfülbevalós lány, Johannes Vermeer, 1665       rejtélyes ám mégis valóságos ahogy a tűnt idők sötét háttéréből rezzenetlen arccal finom ívű szájjal, orral fény-mintázva visszafogott buja kérdés kiemelkedsz   szinte látom szolga sorban sürögsz forogsz szoknyád libben hajad omlik [… Tovább]