Eljátszottam ma a nyarat, arcomba fújt a forró szél, hátamat pedig novemberi dér csípte. Megfogtam így az idő kerekét a harangtoronyban, nem ütötte az órát el a feledés. Ablaküvegre rajzolt a hideg, ujjával a falakon játszott tovább. [… Tovább]
Portré Csillag Endréről A Héttoronyban 2011.01.09-én debütált — másodjára, a Verzár Éva főszerkesztősége idején első ízben —, lakonikus rövidséggel: „Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.” Az elmúlt [… Tovább]
Mondd, miért is gömbölyű a Föld, érzed-e, hogy nyugtató a zöld? Mondd, miért is göröngyös az út? Mért van az, hogy kiszárad a kút? Hová vezet a kanyargós út? Meddig kísért még engem a múlt? Hegyek csúcsán [… Tovább]
7. A szóbeli és írásbeli egyaránt sikerült Margitnak meg Smójcinak. — Megszereztük az összes megszerezhető pontszámot. Nem kell semmi más csak csöppnyi szerencse. — Én annak nagyon híján vagyok, Smójci. Attól tartok, majd csak jövőre kezdhetem, ha [… Tovább]
Használd ki az időt! De mi az idő, amit kihasználhatok? Használd ki jól az időt! Nincs nap leírt sor nélkül… Becsületes és kifinomult munka… Vergiliusnak és Miltonnak való munka… De olyan nehéz becsületesnek és kifinomultnak lenni! És nagyon [… Tovább]
Gyáva vagyok. Némán figyelem amint összepakolsz, ahogy kiradírozod a múltat. Szemétbe dobod közös létünk darabkáit. Szólnom kellene, hogy hagyj valamit. Egy nevetést, apró fintort, forró ölelést, együtt sírást. Gyáva vagyok, nem kérek semmit. Hagylak elmenni. [… Tovább]
