Élménybeszámoló

Nyírségi találkozó

Nekem már igazán könnyű dolgom van, hisz előttem két remek hangulatjelentés is született toronytársaim tollából a november tizenhatodikai őszi találkozóról. Így én csak kimunkálom azon részeket, melyek a távollévők előtt eddig homályban maradtak. Elsőként Csillag Endre kedves földim költői kérdéséhez [… Tovább]

Vers

Tanítom magam

    Az idő filmkockáin kopott, karc ette percek, a bánat pergamentekercsét szorongatom már. Erőssé leszek, ha gyengeségem elfelejtem, nehéz úgy a járás, míg az ember csak botorkál.   Az út olykor sárdagasz, vagy épp túl könnyű préda, mégis haladnom [… Tovább]

Vers

Éj-liánok

    Félek, ha kimondom, leírom, kibontom, illan a varázs, mi szavaiddal simul el a reggelek ráncos függönyén. nem akarom, hogy így láss… Összegyűrt képek közt, hideg kezekbe kapaszkodva, hangos háborúk dübörögnek szívemen. Arcomon szétfolyik az ősz, lucskos telet kárognak [… Tovább]

Vers

Én csillagom

    Fekete felhő az égen, eltakarta Napom, virágot szedtem a réten, vártalak csillagom.   Úgy vártalak, jaj vártalak, egyetlen csillagom.   Reméltem, hogy eljössz vélem, elkísérsz utamra, és a szíved dobog értem, nem engedsz el soha.   Úgy vártalak, [… Tovább]

Vers

Veled

  Veled akarok lenni Veled nézni a kék eget Veled nevetni sírni Veled megélni az örömöket Veled sétálni az árnyat adó fák alatt Veled tölteni a nyarat Veled várni a hűvös őszt Veled túlélni a fagyos telet Veled gondolni a [… Tovább]

Kisregény

Menekülések

(Részlet a készülő regényemből)         Anna élete össze volt láncolva a használt ruhaboltokkal. Ott élt a használt ruhák kupacai között. Munkaidő után várta őt Szabolcs, aki minden nap megkérdezte, hogy mi lesz a délutáni program. Tudta jól [… Tovább]

Vers

Pengefény

in memoriam Archimedes, az antiküthérai múzeumi lelet /1899/ kapcsán Szicília koszorúzta Etnán derengés simul ma. Hajnal kúszik hegykúp fölé – ködöt vonva lába köré. Lopva alszik Syracusa, álmát a szél messze fújta, romokban pompás városom szenved – nincs benne vánkosom, [… Tovább]

Kisregény

Egy anya tragédiája 5.

Másnap Margit, ahogy ideje engedte telefonált Jánosnak, hogy közölje vele az időpontot. — Tehát pénteken? — Igen! Gyere már hatra, addigra biztosan elkészülünk mindennel. — Hatra? Gondolod, hogy megúszod az aznapi korrepetálást? De üsse kavics. Bepótoljuk máskor. Nincs már sok [… Tovább]

Vers

Akár

  Nekem itt távoli az árnyas erdő, hódolva a fénykontyos lámpafáknak, pocsolyát kerülve az ember oly esendő, míg állát emelve katonás ütemre lép, dereka roppan: implicit tévelyeg, csúszik a kép – maszatos gyerek lapul a sarokban, száját összeszorítva sandít széjjel, [… Tovább]