Vers

Fél, álmos

Csillagomról nézlek, csillag, kései, rosszkor jött ringató. Hagyom magam, andalít az örvény, szemébe nézve, hogy kék leszek, ajkán, hogy formálódik játszva a szó.   Elfáradt mostanra a könnyűléptű este, puha csend hull álomnak az elvékonyult csendre, idekint hallgat, szuszog a [… Tovább]

Vers

credo

quia absurdum est       Szálkamezőben árva faág. Kőhideg éjben verítékezel. Jajszó sem rebben. Némák a fák. Rettentő jeled keresztezem.                

Novella

A Majomsziget rácsán

      Szigetekről regélnék nektek, de bizonyos Ady, Dutka, Juhász és Emőd elülték a helyemet. Megértem én, hogy ülniük kell valahol, mert nem lehet örökké állni, de miért pont a szigetemen? Egyszerre bánok két szigetet is, igaz egyik sem [… Tovább]

Vers

Alámerülten

      Mintha leplezné tisztaságát,  kit a bűn kiválasztott,  s erényeitől megszégyenül,  -vágya, hite már csak álca-  megtűrt kényszeres ár sodorja  kietlen tengereken  ismeretlen partok felé.  Ellenállni fél, kapaszkodik.  Aki csábításnak enged,  bűnössé lesz maga is,  megmérettetik általuk  -égesse [… Tovább]

Novella

In memoriam…

Lili és az Ezredes       Hajdanvolt cicánk, Lilike, gyönyörű, hófehér állat, szexepilje is volt: egyik szeme kék, másik zöld, lévén kerti macsek, egyéves korában ivartalaníttatott. Azt gondoltuk, ezzel a fiúügyeknek örökre vége. Ám egyszer csak feltűnt, hogy amúgy [… Tovább]

Vers

Még 10 perc, s indulás…

    Reggelente vasalt ruha és bizsu-ékszer, lecsöppenő kávé, közösségi oldal-kényszer. Virtuális feldolgozás, megosztható semmittevés, like-ba fulladt feloldozás.  Műanyag gömbökké merevedő napok, bezárható ördögök, s megnyitható angyalok…          

Vers

Jégesővel koppanó

lélekbe zárt napfény a nyárba belezeng   Jégesővel koppanó márciusi tél, a néma hallgatás is elvetél, halványan dereng egy mély kikelet, zenét zuborog esti tengeren, fények gyúlnak, hitből fegyelem, lélekbe zárt napfény a nyárba belezeng.   Egyedül ballag a zajos [… Tovább]

Vers

Felhőnyáj

      Emlékszem arra a nyárra… Ott álltunk a halat várva. Hallottuk a szellő neszét, A réten suhant szerteszét. Tó felszínét is fodrozta, Belehajolt az arcunkba. Delelt már a templomóra, Megpihent a horgász horga. Átfutottunk legelőkre, Hanyatt zuhantunk a [… Tovább]