Levél

fehérlovasak

Már nem tudom, miért adom borjúszemeimet,  s bár kapum a régi, sőt rozsdáján évtizedek pora, pókhálókkal hímzetten, nincs ki lemossa? Kérdezi ki beléphet, mint első rácsodálkozás, bár van kilincs, de az még odakint. Betérsz. Hogyan nőnék fel e szent pillanathoz! [… Tovább]

Vers

A vers (Jónás Tamásnak)

    A vers: fogantatás. A vers: szülés. Ébrenlét, álom, hófehér gyermek. Évek között bölccsé törpülés, megroggyant idő kényes kegyelme.   A vers szerelem. Vergődő szajha. Anyámmá váló mágikus szavak. Valami erő. Nem t’om mi hajtja. Szelíddé váló elvérző vadam. [… Tovább]

Fordítás

Fényt láttam

Marin Sorescu – Am zarit lumina Fényt pillantottam meg a Földön és megszülettem én is. Nos, hogy vagytok? Erőben? Egészségben? És a boldogsággal? Hogy boldogultok? Köszönöm, ne.. Válaszokra nincs időm alig van kérdezni. De, szeretem itt. Meleg és szép hely [… Tovább]

Vers

Macska Karma

A fele bele kilógott – Elképzeltem, milyen neki az alkonyat. Cica volt, csak gyerekcica – napról napra türemkedett a bele. A földön húzta, mint esküvős konzervdobozokat a kis Fiat. Szenved, mondták a gyerekek, ez nem állapot, hogy jól eszik és [… Tovább]

Vers

Törékeny árnyékok

Kagyerják Attila Tamás alkotása: “Pszichedelikus séta a parkban”   Fényekben lángolnak a nappalok, törékeny árnyékok kezeden múlnak, simogatva érnek egymáshoz.   Csöndesen bontogatom a nyár itt maradt zöld leveleit… hegedűm halkan sír valakiért.      

Vers

Tengernyi időnk volt van

alattam iszamos part kékség felettem Lacza Márta Hit című képéhez   előttem tenger tengernyi magány eljön értem a hullám elvinne talán apró fodrok a félelmetes víz szorosabbra ruhámat fürödni hív   mit tegyek ha a zöld végtelen ahol hínár és [… Tovább]