Vers

Nyáréji tükörpár

  A nyár-éjnek csöndje: fekete bársony. Tücskök szava benne: gyémánt csillagok. Hogyha e csöndben egy részeg szava harsan: Az éj-puha bársony ronggyá rontatott…   …   Összeforrad újra a szétszabdalt bársony, Bátortalan’ gyúlnak tücsök-csillagok: A távolban békák érces kara zendül… [… Tovább]

Vers

Erd?

A végtelen pontba vesz? út két oldalán csak menetelnekaz ?sid?kt?l itt él? fák,kezeiket rezegve rázzák,millió levélujj pengeti rég,  a néma hárfán zeng? csönd zenét. Lágy lebben? karjukban fészek, félt? gonddal nyújtják az égnek,kis borzas üstök? fiókát árnyék ág cirógatva ébreszt,majd zúgva-ringó [… Tovább]

Vers

Holnaptalan

*   Karod holdjába kéredzkedem borzolt tollú éktelen madár holnapot cserélni máért gubbasztva hangtalan csöndedből lopni történetet sosemhallottat kinyújtod félelmed iránytűjét tőled el nincsenek utak benned sem találok haza kiszáradt barackfák kérgébe bújtatom feleslegeim  jeleket rajzolva tolvajoknak   ne akard [… Tovább]

Vers

(Se)merre

Gondolatok, gondok, – félelmek fejemben… Buszok búgása, csend némasága – minden ugyanaz.   Szemgolyómba fúródott hamuszínű arcod – magaddal vívod harcod.   Nyugodtságot öltök magamra, mint új ruhát, mely szorítja minden porcikám – ablak nélküli ház, kívül csak máz…   [… Tovább]

Adoma

Konyakot a repedésekbe

Hangod bújik belém es?cseppek és repedés ajkam konyakot szürcsöl mély most a feledés… Korhadnak az ágak földre csapódnak olyan ?sz a hangulat konyak fogy hangod bújik repednek bennem a falak…

Vers

Elbizakodott bizakodás

nem k?be vésett nevem éltet   lélekhüvelyem feszes kivont kard vagyok még harcot és vágyat vívok ismeretlen a sírhalom csak más lehet csendes lakója az árnyak árnyas kertjében s egyszer mégis szétesik amit a századok rombolnak a memória és érzelem [… Tovább]

Vers

Ismerlek, nyár!

ismerlek, nyár   hónod alatthozol ezernyifénysugarat,s mindent, mi jó,jégsapkás télott sose jár,nem hull a hó– halkan beszél –úgy lép a szél,csak izz’ a táj,tovarepít hegyek feletta képzelet,felh?k közéfon fényeket,éj beborít,szikrázik márfent csillag-ár …ismerlek, nyár!

Kisregény

RAILJET – 3.

*   Megállt a tölgyfa ajtó előtt, megigazította szemébe lógó haját, rántott egyet a lecsúszni készülő szoknyáján (mindig bajban volt vele soványsága miatt), aztán „egy életem, egy halálom” mozdulattal megnyomta a csengőt. Nem félt a találkozástól. Kamaszkorában megszenvedte a függetlenné [… Tovább]

Vers

Időváltozás

      Felhők árnyékában élek, időjós csontjaim rozsdás óra szerkezetei; kattognak, mint kopott legó-játék műanyagrészei mit egy gyermek ügyetlenül illesztget a helyére;   végül kiderül, működöképes-e vagy kukába kerül.      

Vers

Egy csepp szerelem

* http://youtu.be/-G9dg-ehtug *     Rét rejtette a nagy titkot, fűszál hegyén magam ringok, harmatcseppben észrevettél, szomjas széllel ölre mentél.   Nem oltottad rögvest szomjad, egy csepp kincsed meg ne fojtsad, elszáradnál, minthogy éltem miattad rút véget érjen.   Megláttam, [… Tovább]