Nap: 2012.08.26.

  fűszálak közt táncolnak az árnyak valaki hangjegyekbe fonta a vágyat a napfény búzaszemekbe fénylik valaki hegedűn keringőt játszik s anyám istennel felesel apám miért ment el… az éjszaka kongó kristályharang szívemben motoszkál a harag szemhéjam alatt pihennek az álmok [… Tovább]

  Emlékszem a szélfényes jaj-időkre, vörös hó hullott, s éretlen almazöld álmot kent a kor nincsen kenyerünkre. Kehes volt az égbolt és meddő a föld.   Ép, hogy éltünk, gazdagon ínség járkált, rozsdán csikordult fogaink kiverték egymást étlen s a [… Tovább]

Augusztus-éj sóhajt szelet, hajnalra diderg?bb a gondolat,könnyebbé enyhítve az álmokatelhessent perzsel? hevet… Nappal még katlan kint a kert,szemekbe ragyog napsugár,estére tücsöknóta jár,az alkony ?sztitkokat rejt… Sárgába játszik már a zöld,az égbolt kék levet ereszt,íriszén fénycirmokat festaranyló ecsettel  az ?sz…

  Reggel tudom a feketém abortuszát. Ebédre az utcák babahaj kuszák. Délutántól elkínoz estig: ne lássam. A pupillákban holdfogyatkozás van.  

(a kép saját m?)   Minden n? te vagy, akikhez kötözhet a lét. Öleden átfénylenek feltámadás-pillanataim!   Hódoltatásodért még annyit tehetek! Ellene nem akarok, tudva, hibáim a csillagok fényénél   éget?bbek! Ám törvény köt: ?rizzük egymást, nem csak magunkért, – [… Tovább]

  Ma megérdemled, súg bennem Isten, hisz hosszú e nap, és lágyan irigylem, közben felragyogó üdeség testsoraid. Hűvös a reggel, kezed mosogat, kert nézi csendben teszvesz mozdulataid; elrendezed vázában kapott virágod, ágyneműsuhogással kiszórt illatokat hord a szél. Megihlető cselekedetek. Egy [… Tovább]

Istenem, add nekünk igaz hited, hazug világunkra megbocsátást, magányos létünkbe vigasztalást, hogy felismerjük a szereteted. Kételyeinkre add feleleted, úgy megleljük az eredet-forrást,   Istenem, add nekünk igaz hited. Lelkünkbe vésted rég a törvényed, képedre mintáztál sok-sok arcmást, némán tűrjük a [… Tovább]

Tenyeredben eltemettettekvalóság szüneteltde most hogy ébredtemg?zölg? teámnál t?n?dömhova eszméltem…Szegényebb ez a létbár még fent a sápadt HoldBár le tudnám húznia ház fala mögés hantomban bújva párnám takaróm lenne örvendésálmomban hajtogatvagy?rve édesebb veleda feledés…

Teng?döm egy éretlen, élettelen lélekben. Programozott véletlen.   Fuldoklom a méregben, örömtelenné lettem. Programozott véletlen.   Az arcélem életlen, haldoklik az élet benn. Programozott véletlen.   Tescóban kis tételben vénámba friss vért vettem. Programozott véletlen.   Bolyongva az életben izzó [… Tovább]

* Mérd az múló időt, már súlya van, kérd a jövőt, mit tegnap veled álmodtam, de ne nézz soha vissza, ott ma bánat terem, most ha félsz, gyere, fogd meg kinyújtott kezem, hogy nyugtató csend legyen köröttünk.   Örültünk az [… Tovább]