Vers

IGE

György Horváth alkotása   nézel, bámulod megmaradt szelídségemet, nyugodtan hallgatom érvelésedet,   felém fordulsz, eljátszod az Istent, a félhomályban nem érezlek,   hiányzik kezed, megpróbálom a fal mélyedéseiben megkeresni összegyűrt érzelmeinket,   túl kevés egy kérdésre megtalálni az egyetlen helyes [… Tovább]

Vers

Utolsó lobbanás

    Felriad a nyárfa, már csak pókok, hangyák s a csönd járja körül,   megadóan várja elkerülhetetlen végzetét; csupán meddő törzset hagyott örökül,   s miközben utolsót lobban a nyár, ő érzi már miként gyöngül és erejét veszti a [… Tovább]

Vers

Estike

  Félek, nagyon félek. Nézz rám! Mi megkínzott, kiokádtam. Az én lázam benned bujkál, a szemedben, a bokádban.   Unom a böngész?-magányt, hogy kereslek, de nem vagy itt. Téged jobban senki se lát: a hiány vizslat, s felnagyít.   Bánatomon [… Tovább]

Fordítás

Sírfelirat

És éreztem tiszta, szomorú lelkedet, mint ahogy lebegni érzel néma holdat leeresztett függönyök mögött. És éreztem szegény, félénk lelkedet, mint ajtó előtt álló, kinyújtott kezű koldust, ki nem mer bekopogni és belépni, és könnycseppnek éreztem alázatos,gyenge lelkedet, mely fél elhagyni [… Tovább]

Egyéb

Azt már nem! – mondom

(A kép saját alkotás)    Azt már nem! – mondom, mert szavam járása gyermekkorom óta, ha valami túlterhel?t érzek   láthatáromon. Csökönyös leszek, mint Balogh Miska szamara. Még Anyám mesélte könnyek közt:   a fél város nevette Miskát: szamarát megrakott [… Tovább]

Egyéb

– casting –

Fotó: Fotóház – Kiss Barbara     …Jóindulatú karakter kerestetik!     Nagyon boldogtalan lehetsz, ha az én boldogtalanságom várod. Talán, ha nem velem foglalkoznál, megtalálhatnád a saját boldogságod, mert amíg múltamban kutatsz, elmegy melletted, akit a jelenben megtalálnod illene [… Tovább]

Vers

Elesett…

Szép napra virradunk… Az utcák már népesednek, mi is elindulunk, most vége mindennek… A szép Nap elvonul… Egy fiú szalad zászlóval… Már minden elvadul! Katonák puskákkal… Még fel sem keltem álmomból! Két világ között állok, s l?nek az ablakból… Üldözötté [… Tovább]

Emlékirat

Kéken pillantanak rám a havasok

    A Szamos menti Kolozsvár harminc év után ugyanúgy fogadott, mint amikor el?ször látogattam ide.       Ódon házai közt, vénséges macskakövein lépkedve, várának magasából lenézve, gyönyör? ?si templomainak h?vösében, parkjaiban üldögélve vagy nagyjaink szobrai el?tt meg-megállva, felidéz?dtek múltunk emlékei. [… Tovább]

Vers

Álom

gondolatban  számba csókolod a nyarat s a diófa tövében ölel a tekinteted rebbenő falevelek suttogják a jövőt fülemben érzem még  nyelved játékát a félszeg mozdulni akarást árnyékot adva  fölöttünk az ág még most is ugyanúgy fog át  a karod  s vele [… Tovább]