* Ma újra a dac, a konok közöny, holnap talán az emlékező könny, ma beléd mar a fájdalom, hogy véget ért egy szép álom, mit ketten álmodtunk azon a csendes téli alkonyon. Ma már egy megkevert világ, [… Tovább]
(részlet a Felh?fényb?l) Nekünk hiába zengnek a pacsirták, a bódult lombok hiába susogják a zajt, szférát, hol megnyugszik a lélek, nem ér testi fület. Láthatatlan kések szabdalják vakon szívünk piros vásznát. Arcunkon féltékeny szomorúság. [… Tovább]
* Emlék: kasi_band_pecs http://youtu.be/MHGvpFbg4nY * őszinte hazug vagy néma fogak közül sem nyíló béna két ölelés között is fázó megkopott mégis hiányzó a kimondottól gyakran mérges “hamvadó cigarettavég” beszédes sötétben tévelygő sóhaj örökké veled óhaj [… Tovább]
Volt egyszer egy lány, aki olyan szegény volt, hogy hetedhét határbab nem lehetett hozzáhasonlót találni. Pedig dolgos teremtés volt Terka. Reggelt?l kés? estig dolgozott, de mégsem volt semmije. Mindig olyan embereknél vállalt munkát, akik majdnem olyan szegények voltak, mint [… Tovább]
Izzik a nyár, rekken a h?.Enyhet adó lombok alatth?söl az árnyék.Tikkad a föld, sárgul a zöld –permetez? csendes es?jöjj, mire vársz még?! Érj ide már – esd a mez?!Cseppjeidért mormol imátszárazon ajka.Szél taraján lengedez?felleg alól bontsd ki magad,s szállj a [… Tovább]
Hogyan csinálná egy szegény diák Épen hagyva álmatag pernyédet, A helyedet, hideg durcásan véded. Jelesen egy haszontalan kacat Mérgelődsz amiért fát nem kapsz? Nem fogod fel, bárhogyan is sajnálom, Költségvetésemben, nem lehettél, csak álom – [… Tovább]
* Adj álmot, ölelő szerelmet, add magad, s a végtelent veled, színezd szürke életem szépre, ne engedd most, hogy az útszélre sodorjon egy rossz pillanat.
Kedves Anna! Engedd meg, hogy segítsek. Ebben a jó kis karcolatban zavaróan sok a VOLT és az EGYMÁS. Javasolnám a következ?t: Vékony pulóverét átjárta a hideg, ? mégsem… Határtalan várakozással és egy kis félelemmel telve gondolt s másnapra… Elhessegette aggodalmát. Kérlek, ezt [… Tovább]
