Tiszai P Imre : csak egy lánc csörren

Nyomtatás

Ma újra a dac, a konok közöny,

holnap talán az emlékező könny,

ma beléd mar a fájdalom,

hogy véget ért egy szép álom,

       mit ketten álmodtunk

  azon a csendes téli alkonyon.

Ma már egy megkevert világ,

hol semmi nincs helyén, s tovább-

lépni vágysz, de nem vezet út,

        lánc csörren, egy kút

  mélyében csillan a hívó fény.