Vers

Boncmesterek

Körbeülik bajainkat. Asztalon pogácsa, ásványvíz. Felszakadt sebek,meg nem értés.  Viták, viták, viták.  Sorsidomító ostorsuhogás.  A múlt visszanyúl,megdönthetetlen aki dönt. A többség csak töredék.Magához képest életképes hulla boncmesterek  kicsorbultkése alatt tehetetlenül elnyúlva. Hibák, hibák, hibák.  Áruba bocsájtják -áron alul –a demokráciát. 

Elbeszélés

Palcsi

Szemelvények az Összefércelt sorsok c. memoárból (javított rész) Kollégiumunkba évközben is felvettek néhány lányt, alig találkoztam még velük, mindig beesteledett, mire hazaértem. Amikor a péntek is szabadnapom lett, akkor figyeltem fel először a folyosói fonott karszékben üldögélő apró, szőke kislányra. [… Tovább]

Novella

Találkozás

  Furcsán vöröslött az égalja. Ilyenkor december végén általában szürke felh?k hömpölyögnek, és hideg szél vág az ember arcába. Most „lágy” volt az id?. Kék ég borult a csöndes tájra. A föld feketéllett. Nem lett fehér-karácsony.       De nem is [… Tovább]

Vers

Ház

  Mesélek mézeskalács otthonodról. Ahol Harmónia kirakósai a tárgyak. A rendetlenség megtűrt vendég, de eliszkol folyton. Az anyai kéz csak simogat, tollseprűn porszemnyi csúf boszorkányok. Ideköltözött régen az a fajta szerelem, mi egyedül Isten. Feledhetném, de nem tudom, otthonod varázsa, [… Tovább]

Vers

Csorgó es?

Magasból hangom a járdára hull, fövenyen toporog szemem, idegesen küzd homlokomon a verejték ujjam arcodat rajzolja újra és újra red?ny résein át rohanok vissza oda, ahonnan gondolatom szabadult… Mély a sóhajom, lendületem megtört arcod eltakarom – arcommal mondd meg nekem, [… Tovább]