Csillag Endre : Ősz

…háromsorosakban, “haikufélékben”, de nem haikukban!

hűvös a hajnal

gyöngyöt álmodó fűben

sír az árvácska

 

párás homályban

csepp ül a létra fokán

aztán lecseppen

 

az Izabella

huncut illata bujkál

zöld levelek közt

 

sűrű felhőkön

lopva át-átkandikál

a kék színű ég

 

apró gyémántok

lenge füzéreiben

didereg egy pók

 

valamikor-zöld

barnás kopács-házából

eltűnt a dió

 

bánatot szitál

a szürke kendős égből

az őszi eső

 

piros bodobács

aranyszín takarója

fügefalevél

 

vakondtúrás-hegy

déli lejtőjén lepke

fényt gyűjt a télre

 

 

csend ül a fákon

szél borzolta levelek

nyárról sugdosnak

 

 

piros bogyóit

kacéran mutogatja

szúrós tűztövis

 

méla harangszó

jelzi a fáradt Napnak

itt van a reggel

 

vadludak hangja

Dél felé elhaló jel

mondja: hideg lesz

 

dércsipke díszét

megesett fűleányka

ejti a földre

 

szűz hóra tapos

szentségtörő lábakkal

az emberiség

 

szilaj lángnyelvek

robogó rohamától

sír a nádtenger

 

ördögszekeret

űz a megdermedt pusztán

egy kacagó szél

 

feketerigó

csőrét jégcsapnak ütve

nyárról álmodik

 

Legutóbb szerkesztette - Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 142 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.