Szuhanics Albert : Holt költ?k társasága

 

 

Vihar volt, villámok cikáztak,
koromfekete volt az ég.
De reám holt költ?k vigyáztak,
meg ne halljam a szél neszét.

 

Az orkán háztet?ket tépett,
szállt a cserép, mint konfetti száll.
Míg verset hallgattam, sok szépet,
hol holt költ?k társasága vár.

 

Ez itt most mind béke-hirdet?,
a szellemekb?l árad égi fény.
Kinn szakad a jég, ítéletid?,
itt nyugalom ül, tükrök tengerén.

 

A holt költ?knek társasága jó,
egy más világba visznek engem el.
E viharos éj nem nekem való,
Helikon a megfelel? hely.

 

Talán reggel fel sem ébredek,
s rám szakad a házunk t?zfala.
Míg holt költ?k világán révedek,
oly csodás, nyugodt ez az éjszaka…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.29. @ 23:04 :: Szuhanics Albert
Szerző Szuhanics Albert 34 Írás
Szeretem az irodalmat, költészetet, sokat olvasok, s magam is írtam számos verset. rülök, hogy van online-média, mert létrejön általa egy olyan irodalombarát kör, mely talán másképp nem is lehetne. Kanadában és az USA-ban is jelent meg két verseskötetem egyelőre.