ugyan már ne hidd olvas foga odvas
gyufányi fényt árulnék a mai világnak
csak annyit lobbanjon fel a cigaretta
csak annyit még elönti a szemedet
a pára elszállsz repít kendered
csak egy verset írnék a rideg világnak
a papírba popkornt csomagolnak
ugyan már ne hidd olvas foga odvas
nem árt a háromdé a csámcsogásnak
s el?tted csalnak lopnak ölnek
fattyai az anyaölnek
vérükben hamis szesz lobban
én még s?r? anyatejet szoptam
értéket tejet nyugalmas eml?
mi lett bel?lem mire feln?
az ember gyufát sercint nem fényért
szerelem se kell csak perverz kéjért
míg remeg? kézzel a kanál alá tartom
tudom rövid a mákony tartson
bár percekig egy más világba szállok
mást árul a kislány nem gyufát virágot
