Én – jó olvasóm – így vélem: tökéletes volt az Univerzum a Teremtés pillanatában. Minden a maga rendjében munkálkodott a szférákban. Helyén volt minden állatövi jegy, helyén volt minden jegyben, az ?t uraló bolygó, egy csillag el nem hibbant semerre. Az aszcendens a tavasz pontjában állott, kélt a Nap a Kos jegyében.
Ezt nevezem én tökéletesnek.
A Teremt? igére azonban minden mozgásba lendült, minden a központ körül kezdett forgolódni, és l?n, hogy elmozdultak a házak, a bolygók, az aszcendens, a házsarkak: minden, minden. És nagyon kicsiny a valószín?sége, hogy még egyszer legyen egy pillanat akár, amelyben minden ismét a helyére kerüljön.
Én, jó olvasóm – ha leszel valaha – úgy véltem, hogy Jézus urunk születése pillanatában érkezett el ez az id?pillanat, amikor minden úgy állt meg az Univerzumban, ahogyan a teremt? szót megel?z? pillanatban.
Fölállítottam hát Jézus Krisztus horoszkópját, és döbbenten kellett leolvasnom arról, hogy egy egészen mindennapi horoszkópot kaptam.
A teljesség igénye nélkül közlöm a legfontosabb jellemvonásokat, hogy bárki láthassa: nem lehetett ez a Megváltó horoszkópja.
Mert – e szerint – József fia Jézus szabad gondolkodású, független, újító, emberszeret?, értelmes, becsvágyó, ám olykor megfoghatatlanul ideges, önfej?, lázongó is lehetett.
Item, az exil helyzet a kozmikus feloldódás el?tti földhözkötött ego elhagyásának szükségességét szimbolizálta.
Mutatott továbbá a képlet heves érzelmi életet, er?s nemi töltést, önállóságot, bátorságot, de féltékenységet, túlérzékenységet, bosszúvágyat is. A Szülött lehetett fantaszta, szétszórt, elhamarkodott is akár.
Nem folytatom: elég annyi derék olvasóm, hogy semmiképp sem vélhettem Krisztus jellemvonásainak mindezeket.
Azonban kés? volt megbánnom vagy visszavonnom, mert egy újabb könyvecskében már megjelentettem a jellemrajzot, és attól kezdve hiába írtam újabb és újabb tiltakozásokat, visszavonásokat, a Santo Oficio gépezete már megmozdult, és elkezdte a vádpontok gy?jtését ellenem.
Mindez tudtomra jutott, tudomásomra, mert volt rendtársaim között egy-kett? (nem több), néhány, ki akár besúgóként, akár hivatalosan a Santa Inquisition Szent Irodájának szolgált, és akadt köztük irántam jó szándékkal való is.
Akadt.
?k – jaj mily kevesen maradtak – átadták morzsatudásukat: elmondták, hogy szorul körülöttem a hurok, hogy gy?lnek a terhel? adatok ellenem.
Még olyan is akadt, aki tanácsolta: meneküljek, hagyjam el a Pireneusok táját, utazzam Angliába, szökjek meg, míg nem kés?.
Mindezen tanácsok, hírek engem egyáltalában nem érdekeltek, mivel nem éreztem b?nösnek magamat, annál inkább nagy téved?nek, aki elszámította magát Jézus születését illet?en.
Így hát – mialatt összébb – és összébbszorult körülöttem az Inkvizíció bilincseinek eljövend? szorítása -, én egyébbel sem tör?dtem, mint hogy újra meg újra megvívjak a föladattal, hogy újabb és újabb asztronómiai adatokat ellen?rizzek, vessek egybe históriai adatokkal, egyre reménytelenebbül igyekezvén, hogy megleljem tévedésem forrását.
Bárcsak tudtam volna, bárcsak fölismertem volna már akkor, hol süppedt agyagos földbe az én tévedésem igazi gyökere, mert hát egészen rossz helyen kerestem a hiba forrását. Gondolkodásmenetemet kellett volna alapjában átfordítani.
Ma már tudom.
Tudom, de helyzetemet tekintve –er?sen falhoz rögzítenek e bilincsek – már semmi mód arra, hogy elmondjam, világgá rikoltsam igazamat, hahogy csak nem ez az üzenet a palackban, mit most – elégettetésem el?tt pár órával – vetek pergamenre.
De hogy ez valaha is kikerül jóvátételem a világba?
Ki tudja?
Édes gyantaillat árad sziklai börtönömbe, éji gyantaillat, és suttogja fülembe harsány életdalát. Csakhogy én holnap halni megyek e sziklai várból, és nem élni indulok a hegyek magányos csúcsai felé, píneák és fenyvesek illatáradatába: ó nem!
„Homo proponit, sed Deus disponit.” (Ember tervez, Isten végez.)
Mélyebb igazság nincs is, ne keress benevolis lectorem, én nyájas olvasóm!
Mert bíz én tervezgettem, tervezgettem, aztán Isten végzett, egészen végzett vélem: el?bb a lelkemmel, holnap majd – épp délben, mikor beáradnak a pínea- és feny?illatok az északi szell?kkel Pamplona f?terére – testemmel is végez az Úr
Élnék még kicsit, de ha nem lehet, hát meghajlok az ? akarata el?tt.
És már csak egyetlen dolgot kell közzétennem, az én végs? igazságomat.
Íme.
Az Univerzum rendjének helyreállítása nem Krisztus urunk születésekor következett be, nem bizony, hanem a Megváltás pillanatában, amikor a Keresztfán Jézus elkiáltotta magát: „Eli, Eli lma sabaktani!”, és meghalt.
Mert miben is áll valójában a megváltás m?ve?
A teremtés pillanatától a teremtett világ csak romlott, romlott egyre, sötétült a világ és fogyott bel?le a Fény.
Olykor az Úr még a rosszul sikerült Világ elpusztítását is tervbe vette, de végtelen irgalmasságában soha egészen végbe nem vitte. Megbékélt az Özönvízkor, megbékélt Sodoma és Gomora elpusztítása után.
Végül másként döntött: emanálta Önmagából az Istenfiút, aki azonban emberként született, nagyon is emberi csillagállások mellett, nagyon is emberi jellemmel. Az Univerzum Rendjének helyreállítását az ? föladatává tette az Úr.
Így hát nem Krisztus születésének horoszjkópját kellett volna nékem kiszámítanom és elemzés alá vonnom, hanem Krisztus halálának id?pillanatát.
Mert akkor volt egy pillanatig újra Rend, akkor gy?ztek a Fényer?k egy pillanatig a Gonosz er?i fölött.
Olvassátok csak a Szentírást tágra nyitott szívvel és értelemmel!
Hisz világosan olvasható, hogy sötétség és vihar és földrengés támad ama percben a Földön: hogyne támadt volna, hisz maguk a Teremt? er?k szabadultak el egy kis id?re újra abban a pillanatban.
Ha abban a pillanatban született ember, annak a horoszkópja mutatna Isteni Rendet, Harmóniát.
Annak lenne a horoszkópja tökéletes….
Eddig jutottam, de már id?m nem maradt ama horoszkóp elkészítésére, mert a Szent Iroda fogságába kerültem, aztán elítéltettem, és holnap délben illatos feny?k tüzében ég el halandó testem.
Csak ebben az írásban reménykedhetem hát, ebben üzenem, sikoltom, üvöltöm világgá tévedésem, szörny? tévedésem, melynek büntetéseképpen megérdemlem a máglyahalált!
És már jönnek is értem; hallom az ?rök csizmájának csikordulását sziklai börtönöm folyosójának kövén…
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:50 :: Kavyamitra Maróti György
