Nap: 2009.01.13.

kitépett összegy?rt elázott                […] gen egy kinyújtózó belassult pillanatban omlik össze a világ a légy teste összelapul az összecsavart újság csapása alatt […] ha […] már csak másztam. [………………….] repülök még?  ne […] [… Tovább]

Üzen a zen, ami nem a Zen:)))     kínjaid köztmeglásd,rájössz,te vagy Istenalfája s omegája

   Vonul a nyáj szorgosan,  Szamárral az élen Egymás lábát taposva Aprítnak serényen!   Egy se kérdi: mit miért? Bíznak a szamárban, Így vonul a birkahad, Porfelhő nyomában.   Egyszer aztán a szamár Inna tó vizéből, Úszna is, de nem [… Tovább]

a helyesírás szándékkal ilyen RÁ MERT (Rá-) fekszel a vízre a tenger alattad, évmilliókra emlékszik a tested véred a könnyed a sósvizü tenger fekszel a vízben a víze tebenned   anyja csak egy van egy van a lénynek a ritmus [… Tovább]

    Valamikor az út során,összezavarta Isten a nyelved,kedvesem,nem értem szavaid,nem érted szavaim,reménytelen hajtjuk csaka mondatok malmait.

… avagy a Föld végnapjai (?)     Törékeny lett, bágyadt, és látott már jobb napot, mikor nem lüktettek felette eszetlen szólamok,   testén krátert is csak égi k?zet ejtett, nem szabdalták húsát emberi selejtek,   nem rabolták kincsét, nem [… Tovább]

    Ne zavarj, most gondolkozom. Gondolataim a saját játéktáblámon én tologatom. Túlélési esélyem most a szokványosnál is jobb, …meglehet életben maradok…              

,,A szenvedés oka a vágy” ZEN Lebegek ernyedten, a sz?k bels? térben, tompán, mindent elengedtem. A szomjúságot jól viselem, könnyek nélkül merülök álomba, ürességem lassan megszeretem. Könnyebb így megélni, sok rosszat egyéb rosszakra cserélni, megtorpanni, hogy elkapjanak, t?rni, hogy szanaszét [… Tovább]

Húsom kell? Nem árucikk. Boltomban csak kicsiny rémségek kaphatók. Mutatós csörgősipkám kissé viseltes, neked még bátran hordható. Viheted savval leöntött álmaink cafatjait. Nem számítok érte felárat. Ez-az belőle újrahasznosítható, bár lehet, veszélyes hulladék. Nem véletlenül „mosom kezeim”. A pult alól [… Tovább]

  néma gyászmenet feketébe öltözött tegnapok csüggedt sora a világ születésre készül     én itt bent minden nap meghalok ismerős falak   magamba zártam magam   versekbe gondolt behullott szavak suttogják egyként fára dobj kötelet sajog a csend itt [… Tovább]

Sötét éjszakába burkolt hallgató halhatatlanság, fátyolba rejtett arany utak. A méla temet?ben álló márványkatonák, a bástyaarcúak .