Fischer Krisztina : ZEN

,,A szenvedés oka a vágy” ZEN

Lebegek ernyedten,
a sz?k bels? térben, tompán,
mindent elengedtem.
A szomjúságot jól viselem,
könnyek nélkül merülök álomba,
ürességem lassan megszeretem.

Könnyebb így megélni,
sok rosszat egyéb rosszakra cserélni,
megtorpanni, hogy elkapjanak,
t?rni, hogy szanaszét szaggassanak.

Így megbékélni a börtönnel,
keser? alku az ördöggel.

A szenvedés oka a vágy.
Hagyom hát…
szaladjanak ki bel?lem,
vágynélküliségben szabadon,
ez fájdalomcsillapítás…
hát túladagolom.

Már nem érzek semmit.
Nem bánt MÁS…, se lelkifurdalás,
így szenderül a testem is álomba,
elfeledni készül a mesét.

Lelkem se vágyik már érinteni lelked,
megnémult…, bezárult.
Így nem hat már
a mérged.

Legutóbb szerkesztette - Fischer Krisztina
Szerző Fischer Krisztina 16 Írás
Kapcsolatom a művészettel a rajzolással kezdődött. Gyerekkorom óta rajzolok, és grafikát tanultam pár évig. A rajzolás végig kísérte az életem, és kretív kifejező eszköze volt az érzéseimnek, a fájdalmaimnak. A rajzaimban ott vannak az érzéseim, a pillanatnyi hangulatom. Ha pár év múlva rájuk nézek, pontosan tudom, mit éreztem akkor. Történt egyszer, hogy egy hangulatképem sarkába írni kezdtem, és megszületett az első vers. ÁÃ?gy kezdődött. Nem írok gyakran. Amikor írok, elragad, és megállás nélkül írok, születnek a sorok, mintha transzban lennék. A versek mellett pedig gyakran megbújnak apró firkák. :o) Másik szerelmem a spot. römfutó és természetjáró vagyok. :o)