Novella

BÃ?Å¡JDOKL

      – Bagatell – még most is ezt gondolta, mikor megindították a versenyt.- Nevetségesen egyszer?. Ilyen önbizalmat még soha nem érzett magában. Itt volt a nagy alkalom, hogy megmutassa, benne is van er?, kitartás. Mikor el?ször látta meg [… Tovább]

Vers

Úgy tartod arcom

Arcomat két kezed közé fogva tartod oly puhán… Arcomatkét kezed közé fogvatartod oly puhán,ahogy a harmat terema fesl? rózsa szirmán,ahogy a rebben? lepkeszárny?rködik színes hímporán,ahogy lenge szell? észrevétlenzongorázik végig falevelek során. Ahogy a könny gy?lik gyönggyéa szemhéj mögött,ahogy a hold [… Tovább]

Novella

Utak

    A férfi azon kapta magát, hogy megint a hídra bámul. Idegesítette már ez a tétlen, tehetetlen vonzás, mely a képzeletét lekötötte, de amit?l valami mégis visszatartotta. Még soha nem volt a túloldalon. Csodálkozva nézte az embereket, kik villamoson, vagy [… Tovább]

Vers

N?k és férfiak

Ha suttogva nyílik egy ajtó suttogunk mi is vagy néha sírunks ha dörrenve becsapódik sziszegve birkózunk bezárt dühünkkel   hogy a gyerek meg ne hallja   n?k és férfiakén azt mondomtáruljon több ajtócsukódjon kevesebbbeszéljetek halkan de hallhatóantisztelvén egymás ?si haragjáthisz [… Tovább]

Egyéb

BÃ?°NS LÉLEK

    A színpadon egy sivár, de rendezett utca képe. Nappal van, úgy délután három óra felé jár az id?. A kép elején egy buszmegállót jelz? tábla. A megállóban egy csavargó külsej?, id?sebb kopasz férfi. Arca borostás, nyaka körül egy piros [… Tovább]

Vers

Bújj ide közel…

Az ostromló hullámokba fuldoklik a múltszél-csendben születik a bíztató jelena kínzó fájdalomtól hervadásnak indultcsak eléd kitárt mezítelen lelkem…     Ha bánatot adsz, reményeket is küldjhogy mindhalálig megmaradsz nekems majd lemállik lelkemr?l a kínha finom-selyem szavad magadhoz emel.   Hadd [… Tovább]

Vers

trois

épp nem nehézez az esteés csak néha érzem mintha gombost?kön lépkednékmost nem szorít a muszájhát fájni hagyom még.   kifele tartokte meg egyre jobban befeletudom hagyni kénede az a csíkszer?a szemedben vékonyodik továbbés ebben az állandónakhitt állapotbanmegátkozlak újrahogy aztán holnapmegáldhassam [… Tovább]

Karcolat

Találkozásom Oszkárral

Azok a csodálatos kutyák! *   Tegnap találkoztam Oszkárral, a magyar vizslával. Kissé viharosra sikerült a találkozás. A tömbház harmadik emeletén levő lakás ajtaján kopogtattam — beteghez hívtak — és bentről hangos „szabad!” volt a válasz. Ki is nyitottam az [… Tovább]

Mese

EGY, KÉT, HÁ…. táncoljunk!

          Bumm! Bumm! Bumm, dob dobban. Táncoljunk gyorsabban! Perdüljünk, forduljunk! Víg táncba induljunk!   Perdüljünk! Forduljunk! Víg táncot, így járjunk! Cin, cin, cin cintányér. Jókedvünk égig ér!   Cin, cin, cin, cintányér, Ne könnyezz a máért! [… Tovább]

Novella

Egyszer F?nix és én…

Kép: Matetits László (matesz) “Váratlan dolgok”     Heves gyöngyszemének rosszcsont kölykeként, az egri utcák indiántollas huligánjai között (az alapanyagot Szabó bácsi megtépett kakasa szolgáltatta), nem kifejezetten azok közé tartoztam, akik sok örömet okoztak a szüleiknek. Persze hallottam olyanokról, akik [… Tovább]

Novella

Csicska

  Ha csak Csicskára gondolok, elfog az émelygés. Szánalmas, gyáva kis alak volt, görnyedt testtartásával, el?reesett, csapott vállaival megpróbálta magát minél kisebbre összehúzni, hogy szinte észrevétlenné váljon. Szolgalelk?sége és másokat kerül?, sebesen rebben? tekintete azonban alig palástolta fojtott gy?löletét, amiért [… Tovább]

vegyes

Porosodó csillagok

    Annyira fáj: hangod hiánya égeti testem. Mondd, te bírod nélkülem? Vagy ugyanúgy  fázol, mint az árván maradt csillagok? Mert én az vagyok, s bár a kemény vaskapumat büszkén bezártam, a kapu elé álltam, ott vártam, hátha jössz felém, [… Tovább]