Nap: 2008.02.22.

Ellenségként merednek rám a percek erjed az est, az id? meg sem moccan szívem dobogása zavarja föl a csendet emléked zokogva omol a karomba.   Szétforgácsolt gondolatok szelíd árnyai indulnak útnak Téged keresve nem találnak sehol, így árva vágyaim sárba [… Tovább]

  Ez a mondat nekem túl nyers… -Hagyd el, ez csak vers.   Felmutattad, de adni nem mersz. –  Hiszen itt van: ez a vers.   Látod, bel?led jön, amit énekelsz! –  Ugyan már! Ez csak vers.   Ne mondd, [… Tovább]

    Halvány a gyertya lángja, ünnepelünk, de te már alszol a h?s szobában, és én csalódva nézlek a homályban: hát ilyen már minden ünnepünk?   Nem érünk rá se szépre, se jóra, csak a kemény, ny?gös, éjszakai munka, mi [… Tovább]

és megintolyan különös mindena mozdulatok lassabbanölelnek és te valaholmáshol szeretszegy valódi világotamiben nem létezikegyetlenegy tévedés semés olyan törékenyültiszta az érintésmint mikor én szeretlek.

Az este még meglenne nélküled is tartva, az asszony kitakarva lenne, félpaplanos! de szegény hétvégék nélküled mit csinálnának, ha nem mindíg téged osztanának oda  az a sok borult szombat, vasárnap, csak vacogna a keménységedre várva?  Az bizony, ilyen a bazaltbíró [… Tovább]

Rólad álmodtam, különös zagyva képek sodrása pörget: Combod combomnak feszült, még érzem érintésed.   Megkívántalak, újra s újra, hogy ültél szemben, ott velem. Formás combodat néztem, alig takarta szoknya.

…nagyot sóhajt szívemben a bánat – szívedbe álmodom magam. Ha vihar jön, sötét fellegekkel,ha az ég háborúzni kezd el,ha a szél cibálja a fákat,és nagyot sóhajt szívemben a bánat –      szívedbe álmodom magam. Ha a világom már nem színes [… Tovább]