Vers

Utolsó falevél

Utolsó falevél egy csupasz ágon…   Utolsó falevél egy csupasz ágon…vörösbe borult lényegeszívósan kapaszkodik,remegve, de mégragaszkodik.Elvénhedett, ideje lejárt,úgy t?nik… és mégis szép,annyira megejt?kétségbeesett küzdelmea fennmaradásért.Vörösbe játszó csillogó falevél,hideg szél vívja harcátfényl? világáért –nem adna mégsemegy percet sem ingyen…S hiába minden… [… Tovább]

Vers

Krónikus –

valójában abba ?rültem bele, hogy féltem megmutatni nektek legális vágyaim     valójában abba ?rültetek bele, hogy mertétek elrejteni nekem illegális valóságotok

Vers

Érzés

Könny?, mint az esteli h?s szell?, Mely lényünk lepelként betakarja, S fájdalmunk örökre álomba ringatja. Finom, mint rózsakehely szirmai, Titokzatos varázsige, jelkép, Szárához t?zdelve milliónyi emlék. Lágy, mint egy régi, libben? dallam S a bel?le fakadó mély szépség, Víg tündérek [… Tovább]

Egyéb

Aratás

  …és bezúdult a nehéz bársonyfüggöny a színpadra, eltakarva az imént még párbeszédet folytatott színészeket a nézőtéren ülők szeme elől. A függöny halk suhogással végigsöpörte a színpadot és nyomában porszemcsék táncoltak felfelé a magasba a reflektorok halványsárga fényében. A hirtelen [… Tovább]

Mese

Macska a leveg?ben

    Október van. Egész éjjel a viharos szelet hallgattam. Vad táncát járta a néptelen utakon és csíp?s, szemetel? es?vel kergette kuckójába mindazokat, akik még csak most tértek volna a meleg otthon véd?bástyái mögé, az egész napos munka után. Órákon át [… Tovább]

Elbeszélés

Elszakadt a cip?f?z?m

Szürke, ködös volt a reggel, tömött sorokban igyekeztünk egyre beljebb és beljebb jutni a határ úti aluljáróból a metrószerelvény felé.       Elszakadt a cip?f?z?m   Szürke, ködös volt a reggel, tömött sorokban igyekeztünk egyre beljebb és beljebb jutni a [… Tovább]

Novella

A biológiai apa

Regényrészlet és dühkitörés, válaszul a mindennapok történéseire… Úgy gondoltam, mivel csak negyven perc múlva lesz a találkozóm Greennel, még nyugodtan meglátogathatok valakit. A dolog bökte a cs?römet már akkor is, amikor els? ízben hallottam róla, aztán amikor az eset másodszor [… Tovább]

Kisregény

A nussdorfi fivérek – 1.

Karola és Matild tanti 1.           Úgy telt Éder Karolina kislánykora, mint a leányregények kisasszonykáinak, akik a hófehér csipkefüggönyökkel megszűrt, védett és öntudatlan világban éltek. A valóságban ritkán szokott ilyen üvegháziként maradni — még kevésbé folytatódni [… Tovább]

Egyéb

Farsangi Lelkigyakorlat

Tudósítás egy új hagyományról. Elismerem, címeim tele ellentmondásokkal. Magyarázattal tartozom.*   Nos, elismerem, címeim tele ellentmondásokkal. Tudom, hogy magyarázattal tartozom. Íme: Az a két mutatós farsangi figura a képen nem más, mint egy Temesvár melletti község, Újszentes két tiszteletre méltó [… Tovább]

Vers

Párhuzamosan

A párhuzamosok mi vagyunk. Nem, nem hinném, hogy találkozhatunk. A párhuzamosok mi vagyunk.Nem, nem hinném,hogy találkozhatunk.Haladunk egymás mellettid?tlen id?kig,ismer?s rajtad minden,látom hibáid s erényeid,mint ahogy te is látod rajtamaz élet hegeit. Fénylünk és égünk,ha a Nap vagy Holdszórja ránk kincseit,s [… Tovább]

Vers

Mérleg

Kilencvenkét kilóidegent legy?z?, magammal nem bíróEgy elhasznált arcSimító siker és ráncoló kudarc S ott állok mögöttem vigyázbanA századik próbát is kiálltam Végtelen küzdelemVakmer? virtus és szaggató félelemElkóborolt percekMosolygó tollamból zokogó versek S ott állok mögöttem vigyázbanÃ??szinte szavaim szívesen kínáltam Képtelen [… Tovább]

Vers

(Veled töltöm meg a sötétséget…)

                                       Veled töltöm meg a sötétséget, b?röd vonja huzatba a párnát, ha itt vagy is, a hiányod éget, ha nem vagy itt, holtak vére jár át.   Hangtalanul is hozzád beszélek, a kávéban szemed barnasága magukba fúlnak az öröklétek ha nem benned nyílik [… Tovább]

Vers

ibolya

… Ablak a falon rátapadok Ajtó a szobán kinyithatnám…   Szél fújja kabátom magamhoz szorítom Nap süti arcom felé fordítom…   … ibolya virágát sejtelmes illatát idevarázsolom…

Vers

Az én falum

… Hazataláltam… Látom a száz éves fákat Most csendesen állnak Az én kis falumra Félt?en vigyáznak Zsitva mélykék vize Hullámzik szelíden Nem ringatott az már Régen senkit sem Madarak hangja elcsitult Életre kelt a régi múlt: Az orgona illatát érzem [… Tovább]