Seres László : Szerelemből

(Újsághír: Szerelemből ölta féltékeny férj…)

 

“Szerelemből ölt…”hozták a hírlapok…

 

Szerelemből, mely örökké ég,

míg üvegrostélyán a kristályfény

belekarcolja névjegyét

a szívbe,

áthatol,

karjában tart

s nem enged el többé.

 

Szerelemből,ahogy rátalál,

s egybeköt érte néhány szótagot

egyetlen egy szóvá:“szeretlek…”

 

Szerelemből,

mint jó szántó-vető.

Önmagában hordja,

melengeti őt.

Bölcsője, termőföldje,

s tudja

hullt magja így teremhet,

míg egybezár vele a sír.

 

Szerelemből, s úgy éget

akár a nap,

szélcsendes ujjal simogat,

részegít érintése.

Éltető gyökere

lesz a kopjafának.

Hitet, kétséget dönt le

ébredő örökös vágyban,

mindegy, öröme,

vagy fájdalma nagyobb.

Öröm akkor is, ha nem öröm

s fáj akkor is,ha nem fájhat.

 

Szavak, szavak, szavak,

megkéselt szavak,

menny és pokol,

a szív végül úgyis belehal

a szerelembe…

 

“Szerelemből ölt…”

hozták a hírlapok,

mikor szerelemből

csak születni szabad.

 

Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.