Czirják Jolán : Ér(t)etlenül

Kertemben, els? érés? diófám alatt üldögélve azon morfondíroztam, vajon mit is érezhet a kis tudatlankám ….. 🙂

Serdül? diófa lopva néz körül –
Furcsa pörsenéseit vajon ki látja?
Egyre n? a sok dudor körös-körül –
Teste már telis-tele, s hiába rázza!

Hosszasan mereng, leejtve vállait –
Nem pörölyködik tovább, kitört a karja
Gondolatban éli már az álmait –
Lesz bizony, nem is soká, ki ?t akarja!

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:14 :: Czirják Jolán

Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"