Thököly Vajk : Nyál, irodalom, nyelvek s miegymás

*

 

Pszt, halkan, csendesen,

csupasz hús vagyok,

csontra nyúzott, tékozló, csóváló farok.

 

(remegő kéregbe szorult teríték,

nyál, nedv, ondó, vér, veríték)

 

Lent indultam útnak,

hol rád tapadt a por,

kinyaltam álmaid, bűnöd annyiszor.

 

(égnek álló irányjelzőm útján bujkálok,

ruhátlan nyelvemmel, hozzád, ím bejárok)

 

Felfele sodort a vágy,

nyálam nedvvel keveredve,

sikamlós veríték arcomba szeretve.

 

(büntetnek körmeid, felszántják földem,

szisszenek, sóhajtasz, megtöröd csöndem)

 

Íved, ízed szőrtelen,

bimbózó virágod élvezet,

ajkad forrásához ujjbegyem rávezet.

 

(ültetem fám, hangod útját álom, szenvedek,

még…most ne nyelj többet, végem van, elmegyek)

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk