Kezet csak akkor emelj, ha
lépsz – e talányos mondattal
ébredtem ma, pislogva szét
félálomban, kába aggyal.
A csillagok már aludni
tértek, pirkadt az ég alja.
A kertben moccanatlanul
állt a fák sötét kontúrja.
Frici macskánk volt csak velem
a szobában, senki él?.
Kedvesem a munkába tart,
talán már oda is ért ?.
Világos lett. Tudtam, minden
bizalommal néz a napra.
A mondat is értelmet nyert,
vonatkoztatva a – sakkra.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.19. @ 09:13 :: dudás sándor
