Szulimán Eleonóra : Anyák napjára

 

Húsz év suhant el felettünk, Anyácskám,

már nem fáj, a gyászmunkát megszenvedtem,

nem neheztelek, de torkomban a szívem,

ha távozásodat újra felidézem.

Úgy szerettem volna egy utolsó ölelést,

egy utolsó mosolyt kicsalni tőled,

elnyűtt kezedet kezemben tartani

hogy érezzelek, átlátszó bőrödet

simogatni, ahogyan Te szereted,

lassuló pulzusod ütemét hallgatni,

holdvilág színű dús hajadat fésülni,

nekem betegen is Te voltál a legszebb.

Úgy szerettelek volna karomba venni

és vinni-vinni amíg gyógyírt lelek,

úgy szerettelek volna élni látni még,

s teli torokból kiáltani: szeretlek!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Szulimán Eleonóra
Szerző Szulimán Eleonóra 162 Írás
"Az állatok segíthetnek minket hétköznapjainkban, az álmainkban és a meditációnkban. Mivel az emberek előtt teremtettek, közelebb vannak A Forráshoz, és szövetségeseink, vezetőink, barátaink lehetnek a teljességhez vezető úton." - Inuit eszkimó asszony