Megkésve Koosán Ildikó Anyám félénk volt, bátortalan,mint üvegházi virágot óvni kellett,mellette állni, támaszra várt,biztonságérzetét az adta meg, ha kimondatta, meghallgattacsaládja gondjait, baját;végsőkig pontos volt minden tette,csöndesebb délután, ha tehettehímezett, csipkét varrt, művészetétkíváncsi szemek kísérték;pár semmi szálból született az értékátlényegült az öltések [… Tovább]
Nem lángol felettünk a hajnali szél,jobban fázunk a vénült reggelinél,kastélytükrökről beszélek zavartan,fel-felvillan, ahogy ülsz mozdulatlan. Mindegyik tükörbe téged képzellek,oldó virága vagy haldokló rügynek,csodákat rejtesz gyökértől a lombig,kísérlek a legutolsó ajtóig. Nekem termő, rezdületlen gyümölcsfám,tavaszunkban görnyedt hátú szivárvány,nem hallom sehonnan vissza [… Tovább]
Tompa szomjam csókodban elvetél Ahogy nyakadon szétmáll az ezüst, Rubin-formád belémivódik mint Pórusokba a cigaretafüst; Ásvány-húslebegésed az élet: Ajkad, mint a bűn, marja testemet, Ez az örökké szeretnivágyás Részemmé vált,óh,mint a vízkereszt. De ne hidd,ne hidd ,hogy a csókok [… Tovább]
Amerre nézek,mindenütt tenger,ég és kék hegyek,talpam alatt ezernyiszínes kavics, mintapró ékkövek,a hullámok fölött ugyanaz a sirály köröz, röptében talán nekem integet… A kéket keresem most is, mindhiába:zöld és azúr, fehér és sárga kövekbe zárvacsak az emlék némaságamaradt a [… Tovább]
Magasra rendelte Isten a napot fakoronákra merész hegycsúcsokra egy mezítlábas lidérc tapasztotta oda sárral elkevert izzadó lángokkal s most minden csöpög tőle véreres a táj egy aranysárga búzaszemben reszket a szűz nyár megbontott hajába ezerjófű leng mint pucérfenekű angyalok nevetése [… Tovább]
A könyvelő lányok sem méltatták sok figyelemre, sőt háta mögött elnevezték Gizi néninek. A metróállomáson vegyes korosztályból tevődött össze az utazóközönség. A hajnali első szerelvényre vártak. Ismerős, fáradt, megtört, álmos arcok. Szinte naponta ugyanazok az emberek utaztak, a négy [… Tovább]
… Azt akarom, azt a tegnapi napot,amikor puha ágyunk volt az asztalunk,tiszták voltunk, nem éreztem szilánkot,virágokat szült tündöklő nyarunk. – napot-szilánkot… asztalunk-nyarunk… kicsit sok a ragrím így egycsomóban, plusz még ott van az ágyunk is… Válaszod szófoszlányokból összerakom,mielőtt elfogyna [… Tovább]
Számukra a női haj pont olyan intim testrész, mint a mell. Ha arra kényszerítenénk őket, hogy abaya és hidzsáb nélkül menjenek utcára, pont olyan lemeztelenítve éreznék magukat, mint esetleg egy miniszoknyába kényszerített, XIX. századi úrinő, aki fátyolviseléshez szokott, s megbotránkozott [… Tovább]
A csendes csókok híve vagyok, az első érintéseké, mint ahogyan a selyeming szégyellősen súrolja a bőrt minden összezavarodott levegővételnél. Gyengéd vihar tombolt a kanapén; őrzöm a hajótörést szenvedett illatod.Kárpitmintásra feküdte az arcát, melléfekszem mielőtt a szófa meztelenül hullámzó redői végleg [… Tovább]
