Anyák napjára 2015 Fogunk s hajunk szála ritkul, emel még, de sajdul a kéz. Szorgos napok rendje hígul s fokról fokra lépni nehéz. A Holnap: mi lassan telik, egybe foly’ a tenyérnyi múlt, álmaink’ angyalok lesik, [… Tovább]
Anyám nyíló, kicsi rózsa, levél közt szeretet növel. Ki ismeri, tudja róla: minden fényt magához ölel. Anyám sudár, büszke rózsa, akit vihar gyakran sebez. Csak magának volt adósa – akkor is, ha szűk az eresz. Anyám tüzes, [… Tovább]
Hajnalban, amikor a nap felébreszti a világot, minden olyan tiszta, csendes és fűszagú. Felébredtem, mint mindig és kiosontam a kertbe. Várt engem, ott várt a hajnal, hozta, mint télapó a teli zsákját a reménnyel telt, lelket melengető első napsugarat. [… Tovább]
LipariSzicilia Szeretettel útitársaimnak Koosán Ildikó Narancs- citromfák karnyújtásnyira,óriás vadkömény labdavirága,párás végtelennel telitett tájravibrál a távolság ködhomálya s a kristály-kék tengerrel ölelkezik;félelmetes a mélység, magasság,meredély; nincs lehetetlen manapság, a szerpentin már- már az égbe visz; panorámahorizontba fér a világ,a pillanatba jelen, múlt, jövő… [… Tovább]
Regényrészlet A fiú élete csaknem úgy folytatódott, mint ahol két éve abbahagyta: albérletkeresés, beköltözés, kutyarejtegetés, rajtakapás, majd kitelepítés. Előfordult, amikor hetekig nem tudtak róla. Nem érték el sem levélben, sem telefonon, sem a barátai által. Az Anya [… Tovább]
Húsz év suhant el felettünk, Anyácskám, már nem fáj, a gyászmunkát megszenvedtem, nem neheztelek, de torkomban a szívem, ha távozásodat újra felidézem. Úgy szerettem volna egy utolsó ölelést, egy utolsó mosolyt kicsalni tőled, elnyűtt kezedet kezemben tartani hogy érezzelek, [… Tovább]
