Nap: 2015.05.16.

Vers

Úgy ölellek

2015.05.16. Zajácz Edina 3

Mint alkonyi egét a simuló nap,magamhoz úgy ölellek. Izzó parázs forgószél viharán, szelíd lángra kap, és a holnap sem oltja csókod varázs pillanatát. Sápadt arcomra lángrózsákat fest a vágy, angyalszárnyakat ad. Előtted mámor-meztelen a test,szédülünk csillagkörökön át. Havat hozó szent [… Tovább]

Vers

Én elhiszem

2015.05.16. Dvorák Etela 10

… Velem egybenőnek az álmaim,mint borostyán, kapaszkodnak sejtjeimbe. Minden virradatkor elveszítem halhatatlanságom, s egyszerű leszek, befejezetlen gondolat,béna mozdulat. Amikor hangomat köréd fonom, lebegek, mint a feléd lángoló gesztenyevirágok.  

Vers

Oroszlánszomj

2015.05.16. Bihari Csilla Rózália 4

Régimódi álmodozó vagyok. Esedező, nyíló ajkakkal bámullak, érzem, ahogy a bőröm fuldokol a pírban, amelyben ringatlak. Ha moccanni mersz a feszültség elpattan, és sós ízű patakban kiömlik fájdalmam. Sebzetten végigmérem lesütött tekinteted, gondolataimmal letépem magunkról a keretet. Szorításból felengedő tüdőnk [… Tovább]

Vers

A pusztámban

2015.05.16. Thököly Vajk 2

  Akár a végtelen puszta, olyanná válott a lelkem, egyszer nagy lángok közt állok, máskor jégesőben fekszem.   Megdermedt, durva cseppekkel veri száraz bú sóhaját, zivataros könnyeimtől sós ízű lesz ím, a világ.   Oly távol látszik a széle, hatalmas [… Tovább]

Esszé

Előszó a mesékhez

2015.05.16. Magyar Eszter 4

  A mai világban kialakult életformák egyre kevésbé őrzik a családi szeretet, meghittség hagyományát. Mindez általában jellemző, és nem feltétlenül a széthullott családokra. Ahol nem váltak el a szülők, sokszor ott sem érezhető már az összetartozás, az egymásért való önfeláldozás, [… Tovább]

Vers

Albérlet

2015.05.16. Böröczki Mihály - Mityka 3

Költözz be hozzám kedves, kapsz fél pitvarnyit tőlem, s a szeretet lesz bérem piros albérletedhez, tégy lassú rendet bennem, taníts meg rád vigyázni, s mert szívem óriási, elférünk benne ketten.

Vers

Lázadó haraggal

2015.05.16. Seres László 18

  Záporoznak rám dérlepte évek fel-felsüvöltő torkolattűzben.Hadijelek, mit mellemre tűznekérdemként s én hordom, amíg élek. Vetetlen ágyak, szétdúlt harcterek. Emlékkoncok csak, mégis visszajárok.Ringatnak lányarcú tűz-óceánok. Áloé pálmák, hullám tetemek.  S mint aki mindent tud, de semmit sem ért, fizetek minden tévedésemért lázadó haraggal, [… Tovább]

Vers

Költőt vagy Dominát?

2015.05.16. Márton Zsolt 1

Jeges párnák közt szól hozzám dominám: – Mit adtam s adtál, majd piheként tovaszáll, csak légy gyermek, ki csendesen ordibál, légy oly bölcs, ki önnön ujjára odavág, oly hívő, ki az anyag előtt térdig meghajol vagy pogány, ki kódexből szentírást [… Tovább]