Bihari Csilla Rózália : Oroszlánszomj

Régimódi álmodozó vagyok.

Esedező, nyíló

ajkakkal bámullak,

érzem, ahogy a bőröm

fuldokol a pírban,

amelyben ringatlak.

Ha moccanni mersz

a feszültség elpattan,

és sós ízű patakban

kiömlik fájdalmam.

Sebzetten végigmérem

lesütött tekinteted,

gondolataimmal letépem

magunkról a keretet.

Szorításból felengedő tüdőnk

levegőt kortyol mohón,

indulatot, vágyat nyelünk

izzadtságtól csillogón.

Ereinkben újra

őrült keringésbe kezd a vér,

most már mindent szabad,

most már minden ér.

Pupillád izzását büszke ajkam hűti,

oroszlánhomlokunk egymáson simul,

felhő ízű vágyunk egymás csókját űzi,

S e véghetetlen szomjunk soha nem csitul.

 

Legutóbbi módosítás: 2015.05.16. @ 12:00 :: Bihari Csilla Rózália
Szerző Bihari Csilla Rózália 123 Írás
1995. Nagyajta. Aztán Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó. Most Kolozsvár, végzős bölcsész. :) Több, mint tíz éve verselő. A helyzet egyre csak romlik. :)