Vers

Egymagam

… Valahányszor egymagammerülok lelkem szürkeségébe,fájdalmamba fulladok.Aztán hiányod megtalál, magányvirágaimmesszire elkóborolnak. —————- Jó felütés! Folytatni, kibontani kéne, hogy vers legyen. NHI

Vers

Levél

  Apródonként összeillesztgetlek,  épp’ a lelked kérem tőled számon,  természeted lélegzetvételét, mely átfénylik a tömör éjszakákon. * Közöttünk felismerhetetlenné keskenyült a távol, ma lepkeszárnyán álomba varázsol.    

Vers

Belőlem magamnak

    Most is szorongok… Még meddig megyek magammal szembe…?! Ostobábbnál ostobábbnak tűnő fordulat, gombóc fojtja balgaságot ordítani kívánó torkomat… Jól esne, hidd el, lépni s feledni, nem mindig mindenkiben a jót keresni.  Lusta vagyok. De néha, mikor agyam nem néma, [… Tovább]