Vers

Az utolsó mérföldig

Én attól kezdve egybenőttem veled,amikor halántékod villódzásakisimította  gyűrődéseimet,s égtem rajta, mint nagyszemű lángrózsa. Fel nem ocsúdik az isten, csak dadog,akár a széltől fanyalgó pocsolya,ráérősen párolognak a napok,iszonyunkra felel vissza ostora. Mondd, milyen hajnalt hasítasz felettem,te, akiben szótlanul szétbuggyanok,hogy csordultig legyél, [… Tovább]

Vers

Hovatovább

Emlékszem, fájni akartam bármi áron, sötét emlékek ragacsában dagonyázni még, emlékezni minden momentumra, hogyan hullott szét a nyár melege és mennyire fázom azóta abban a huszonöt külön celsiusban. Nem jártam többé futni, esténként csokoládét ettem és gyűlöltem magam, amiért a [… Tovább]

Vers

Át

  Az összes napunkat magadnak hagyom, csakhogy egyedülőmbe ne merüljenek, minden mondatomat neked akarom, és a meg nem komponált énekeimet.   Látom az ónos csöndön át, amint az árny bűvös udvarodra vetül, kapaszkodok roppant rengetegedbe, gyakorta, levegőtlenül.  

Vers

Borbarátok

     Borbarátok / irománykoszorúban /   Tisztelgés a századoknak                    I.   Barátok, ha beszélni kezdenek, kívül reked sok sűrű gondunk; meleg szavunk kutyaként hentereg, csendes az Isten, figyeli mit mondunk.   Csorog ránk az est, mint májusi lép, [… Tovább]

Vers

Hiány a szívemben

(Zeneajánlóm: http://youtu.be/0iCPJx2yv90?list=FLvbpr-TfXsmd9M41TloJgUA)         Szótlan voltam, meg ne rettenj, arcod mégis félve rezzent, pedig csak egy rigó röpte szöszmötölést szőtt a csöndre. Emlékezni ráér holnap, addig beszélj, ugye jól vagy? De ráhajolt a béna vágyra a pillanat némasága. Fojtogatott, [… Tovább]

Vers

Metafórika

“Bár általában igen fontos az említett formákkal,összetételekkel és szokatlan szavakkal helyesen élni,mégis a legfontosabb metaforikusnak lenni,ez a tehetség jele” Arisztotelész

Vers

mÁmor nyilaiból

A rajz Bartus Csilla grafikus alkotása         Úgy ölelsz át, mint csontot a hús, Ajkaid csók-mérge végzetes, S míg szemeid vad igéje zúz, Testem örök hévtől részeges.   Ittléted zenéje andalít, Halk, szerelmes zsoltárt dúdolok, Hallgatom szívünk [… Tovább]

Élménybeszámoló

Atavizmus

  Gondolom, kezdésnek el kellene magyaráznom, mit is jelent a cím. Hát, íme: olyan genetikai és egyéb tulajdonságok, melyek közvetlen elődeinkben már nem, de az ősibb formákban még megvoltak. Tehát igen komplikált dolog. Az érthetőség kedvéért illene néhány példával megtámogatni [… Tovább]

Vers

Anyai lélek

    Leginkább édesapádra hasonlítasz.Állapítom meg, miközben szívemdübörgését igyekszem elcsendesíteni.    – Legalább te ne halld meg. Torkomban az a közhelyes gombóc,gyomromban a pillangók,s feszülten állapítom meg,anyai melegséggel a szívemben, hogy leginkábbédesapádra hasonlítasz.      

Vers

Omnipotens

Apocalyphsis 1:8 Ego sum aplha et omega, principium et finis,dicit Dominus Deus:qui est,et qui erat,et qui venturus est,omnipotens.     Ki állhatna meg előtted, Fehér gyapjú-hajú Vezér, Kinél pokol-halál kulcsa, Szájából kétélű kard beszél. Örök orcádnak homálya A teljhatalmú forró [… Tovább]

Vers

Görbenéne

Vincent van Gogh festményéhez 1886     Ások, ások…mélyre ások, nadrágszíj lett tágas kertem. A végéig alig látok, jövőmet is elvermeltem. Akad gyökér – vörös répa – torma nincs, se fickós zeller, támaszom a kapanyél, ha derekam már nyögni sem [… Tovább]

Vers

Szánalom

A XXI. századi Erátóhoz, aki nem is issza a bort, hanem csak úgy önti magába…   Virtuális szoknyád nem áll meg araszra Térded fölött Sematikus szövegrácsok mögül Mohón szemeznek velünk Harisnyakötővel alig fogvatartható Látszatok   Korszakos jelentés helyett Szexszel keveredő [… Tovább]

Vers

Meditáció

Este van.Álomra hajtjukfejünk,pihenünk,és szembeszállunka hőssel. Harcolunk bátran, soha nemalkuszunk.Kui János:Meditáció. Velünk tartaz emberiséglegjava,felébreda boldoguláshajnala. Régótavárjuk a jöttét,érkeziksietve,nem üldöz továbbaz éhség. A családszépen boldogulezután,és nem járkülön utakon,csak tanul. Felkészült lelkünka jóra,élveznifogjuk még sokáig,ha ő is akarja.

Novella

Fától fáig

  A három barát beérkezett a korábbról ismert állomásra. Máskor nem szokta a bemondó, de valamiért talán különlegesnek érezte az alkalmat, hogy elmondja: „Szegletfa” — ismételte háromszor, majd folytatta — „Vonat indul a második vágányról Nagyfalva felé”. A köztes megállókat [… Tovább]