Vers

Mámor nyilaiból

Úgy ölelsz át, mint csontot a hús, Ajkaid csók-mérge végzetes, S míg lágy szemeid pilléje zúz, – Lágy szemeid… olyan, mintha gondolatban megnyomkodnánk. Brrr… Pilléje? Tudjuk, mia pille? 🙂 Így viszont elég jól összejón: S míg szemeid (vagy tekinteted) lágy [… Tovább]

Vers

ja, igen

 a vers nem osztályharcos, minek is, hova is küldeném – ha megjelenik – promóció, nem mosópor árú termék. az ember már szabad, kihez forduljon – akárhová, gluténmentes bajszán a morzsa – allergiás. neve ha van, halálra árukapcsolás – mosolyog, biccent, [… Tovább]

Humor

Őserdei illemszabályok

Megtörtént eset, csak picit színeztem ki.     A Rimutaka, vagy más néven a Rimu-hegy csak kilencszáz méter magas. Nem több, mint a Cenk Brassóban. Igaz, megmászni sokkal nagyobb kaland, ugyanis nem Brassóból, vagyis ötszázötven méterről, hanem szinte tengerszintről kell [… Tovább]

Novella

Fuszulykaleves

(részlet a „Nagytelekdi család krónikája” című novellából)   Egyik este Rozál bemutatott a családnak egy vékonypénzű, szemüveges fiatalembert, mondván, hogy ő Tibor, a barátja, mondhatni vőlegénye. Anya gyorsan meghívta vacsorára, miután nagyfiát, Eleket elszalasztotta a szomszédba, kérje el a nagy [… Tovább]

Vers

Ha elköszönök

  Aztán utoljára hozzám simulsz, mint árnyas sétány az ősz ölébe, s hallgatjuk a csönd üzenetét. Lassan ránk sötétül, nem moccanunk, nincs egyetlen ki nem mondott szavunk, a lelkeink hosszan ölelkeznek. Hiányodba majd beléreszketek, behorpad a hangom öble, csillapíthatatlanul fájsz [… Tovább]

Vers

ÓÉV – ÚJÉV

Haikuk – Lélektani gondolatok ÓÉV  Cseppenként hulló  könnyei kihűltek már  fénycsonkja maradt.  ÚJÉV  Üres, tiszta lap  sorsadta lehetőség  újabb reménység.  —————–   A haikukban nincs enjambement. Üdv: NHI

Nincs kép
Vers

Szemed

    feloldódtam, odabent vadvirágok illatában –   szép-lelkeddel ölelkeztem. ————– Indulásnak jó, várjuk a verset. Üdv: NHI