Serfőző Attila : Ha elköszönök

 

Aztán utoljára hozzám simulsz,

mint árnyas sétány az ősz ölébe,

s hallgatjuk a csönd üzenetét.

Lassan ránk sötétül, nem moccanunk,

nincs egyetlen ki nem mondott szavunk,

a lelkeink hosszan ölelkeznek.

Hiányodba majd beléreszketek,

behorpad a hangom öble,

csillapíthatatlanul fájsz holnaptól,

 és mindörökre…

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 498 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.