Vers

Halandó-lét

  Mikor ideget borzol egy kép, miben kukacok – háttere homok és föld – rágnak,elfárad az elme s a szem,mert nehéz csendéletet látnia, miben virágzó a világ,s semmihez sem hasonlíthatón tiszta az ég…   Amikor lomha a tüdő,és szenvedés mozdulnia,nehéz [… Tovább]

Vers

Napló. Kézirat. Kotta.

  Grafológiailag szemlélve van tisztaság, egyensúly, néhanap. Bár egy apró sósan oldódó könnydarab lavinát indít, pacává omlaszthat fess betűkatona hadat, mégis eget tart, poklok gyökerén kihajt, fedeleshintó hangjegykocsissal, kottakész járművén napernyős kisasszonyként integetve, zsebkendő- fontosat ejt ki, rá a patyolat [… Tovább]

Levél

E-mail mesék 5. (1963)

Tényleg mozgalmas év volt.   Európa máig tartó gerincsorvadását — benne Magyarország fölszámolását — Bakócz Tamás sikertelen ambícióiból vezettük le egy korábbi beszélgetésünk során. Most csak emlékeztetlek néhány akkori gondolatunkra: amennyiben őt választják pápának, akkor nincsen reformáció, Magyarország a régi [… Tovább]

Vers

Különös borotvaél

Különös borotvaél az Élet,míg én maradnék nálad,téged messzire vinnének.Magvaimat elszórtam rég,bár gondosan arattam, múltammost nagy kazlakban ég,különös lázban, lelkemvörösre meszesedő, tégedformáló csigaházban.   Messze van tőlünk az otthon,a képzelet most még megelégszik azzal,hogy megosztod velem a sorsod.Félve húzódsz közelebb nappal,lüktetésem [… Tovább]

Novella

Talán együtt

    — Egy ismerős! — rémlett fel benne, s az elmúlt hónapokban belérögzült, szinte ösztönös mozdulattal leszegte a fejét. — Remélem nem ismert meg — gondolta, bár ő nagyon jól ismerte, hiszen még annak idején segített neki bekerülni a [… Tovább]

Vers

Egy fakult fénykép

    Csupán ennyi maradt meg jó öreg nagyanyámból, egy fénykép… mára már megfakultak a színek, akár az elmúlt boldogtalan évek. Már nem emlékszem miért bújtam ölelő karjába és zokogtam fájdalmam e nyomorult világba, hagytam könnyeinket összecsókolózni, puha tenyerét fülembe [… Tovább]

Vers

Körforgás

Tóth Zita Emese-Lamina című verse alapján Kép: Bozó Edit Liza selyemfestménye         Arcodon virágzó mosoly, gyümölcs ízű csók,majd ráncokat fonrád az idő, mint valami pók.Lelked örökzöld lomb,most még levél vagy,kódolt üzenet,epedve várva,titkodat ki fejti meg.Később humusz,melybe gyökeretverhet [… Tovább]

Vers

Képkereső

  Képzelj el egy meditálva ülő embert a világ egyik szögletén: energiákat, finomított csakra-alagutakon, fénysáv pályákat. Madárszárny cikkanó csókja levegőt sebez. Sóhaj-lélegzet hólyag-buborékai foltozzák a gondolat-szakította tereket. A tüdő tűnődő. A lélek mécsesei lobognak árnyak erdeiben, kéz a kézben testtelenség [… Tovább]

Vers

Skizofrénia

  Nézlek, egy gyümölcsfa virágát látom, mely alkalmas, hogy gyümölcsöt teremjen az ágon.   Nézek, szemedbe mélyen, s mintha fürdenék tiszta tó vizében vagy mező virágtengerében.   Nézlek, s látom, te vagy az életem, a boldogságom, te vagy minden álmom. [… Tovább]

Vers

Szárnyatlan sasok

Nyikolaj Zabolockij: Öregedés című versének átirata. A kép saját alkotás.       Indiánnyár kibuggyanó vére kucorog meghajlott vállukon,mit ér a napernyő leplezése,hisz matt már az arany útjukon. A padon mélázva, csendben ülnek,lelkükben táncoló dallamok,feltörő emlékek hegedülnek,fontosabbak, mint a holnapok. A bársony [… Tovább]