Kovács István : Skizofrénia

 

Nézlek,

egy gyümölcsfa

virágát látom,

mely alkalmas,

hogy gyümölcsöt

teremjen az ágon.

 

Nézek,

szemedbe mélyen,

s mintha fürdenék

tiszta tó vizében

vagy mező

virágtengerében.

 

Nézlek,

s látom,

te vagy az életem,

a boldogságom,

te vagy minden álmom.

 

Nézlek,

de már el nem érlek,

homályba veszett minden,

már álmom sincsen,

a kockakőben is téged látlak,

a felhőkön rács van,

gumifal a szobámban.

 

És csak nézek,

nézek magam elé.

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kovács István
Szerző Kovács István 11 Írás
Kovács István László a teljes nevem. Már gyerek koromban is nagyon szerettem a verseket. Néha írtam is de a családban nem vették jó néven. Több szavalóversenyen vettem részt iskolai tanulmányaim során. Szakmám lakatos- kovács. Ebben dolgoztam mind addig míg gerinctörés miatt 2011-ben lenem százalékoltak. Kisebb-nagyobb megszakításokkal foglalkoztam a versírással de nem publikáltam sehol. Rendszeresen két éve írok verseket és prózákat, melyeket különböző facebookos irodalmi oldalakon tettem eddig közzé. Köszönöm szépen a befogadást.