Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a könyvfesztivál oldalán olvasható (http://www.konyvfesztival.com/2014/kiallitoknak/index_magyar.html):
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látja a világ legrangosabb íróit, költőit, akik közül a díszvendég veheti át Budapest Főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat. Évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása.
Eddig Lengyelország, Csehország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína, Románia, Izrael, az Európai Unió és Észak-Európa országai fogadták el a fesztivál meghívását. A 2014-es könyvfesztivál díszvendégeként Törökországot köszönthetjük Budapesten.
Tizennegyedik alkalommal rendezzük meg a Fesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A rendezvény az Európai Unió 28 országának közös elhatározásából, együttes vállalkozásaként szerveződik.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a világirodalom és a hazai szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.
A Fesztivál természetesen könyvszakmai és üzleti fórum is, a régió könyvpiaci problémáival kapcsolatos szakmai tanácskozásokkal, konferenciákkal, az olvasáskultúrát középpontba állító előadásokkal. Speciális programunk a Könyvtáros Klub, a közel 3000 könyvtárost megmozgató szakmai fórum.
A Könyvfesztivál a nagyközönség számára nyitott vásár, évente 60 ezer látogató fordul meg a pavilonok körül, ahol közel 50000 kötet és több száz újdonság közül válogathatnak.
A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek népszerűsítése mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat.
A magyar könyvkultúra legnagyobb szabású nemzetközi rendezvényét – hazánk uniós tagságának 10. évfordulójára is emlékezve – dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr nyitja meg, az idei díszvendég-ország, Törökország képviselőjének társaságában, akinek személye még nem ismert. A könyv és a szellemi tulajdon emléknapja okán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós köszönti az egybegyűlteket.
A könyvfesztivál hivatalos programja hagyományosan a díszvendég-író pódiumbeszélgetésével indul, a finn Sofi Oksanen beszélgetőpartnere Winkler Nóra lesz.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és Budapest Főváros Önkormányzata közösen alapított elismerését, a Budapest Nagydíjat Tarlós István főpolgármester úr és az Egyesülés elnöke, Kocsis András Sándor Tóth Krisztina laudációja után adja át Sofi Oksanennek.
A megnyitó után vendégeinkkel közösen avatjuk fel a török kultúrát, könyvkiadást és kortárs szerzőket bemutató reprezentatív török díszvendég-standot, valamint az Izrael állam budapesti nagykövetségével együttműködésben felépített, a Holokauszt 70. évfordulójára, valamint Izrael és Magyarország diplomáciai kapcsolatai újrafelvételének negyedszázados évfordulójára emlékező standot, Ilan Mor nagykövet úr társaságában.
Kína 2008-as, a Pekingi Olimpia évében megrendezett könyvfesztiváli bemutatkozása óta az idei török díszvendégség ígérkezik a legnagyobb szabásúnak. Díszvendég-ország először állít fesztiválunkon 150 négyzetméter alapterületű, reprezentatív standot, s eldőlt az is, hogy a török kortárs irodalmat tizenkét jeles író képviseli személyesen Budapesten. A török Kulturális Minisztérium friss tájékoztatása szerint az alábbi alkotókkal találkozhatnak a könyvfesztivál látogatói a Millenárison: İskender Pala, Beşir Ayvazoğlu, Gül İrepoğlu, Solmaz Kamuran, Muhsine Helioğlu Yavuz, Mavisel Yener, Tarık Demirkan, Oya Uysal, Furkan Çalışkan, Erhan Afyoncu és Işık Öğütçü.
2001 óta idén immáron 14. alkalommal hívjuk Budapestre kontinensünk legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját a Budapesten akkreditált diplomáciai testületekkel, kulturális attasékkal, kulturális intézeti vezetőkkel közösen szervezzük. Április 26-án a Millenárison 17 európai ország fiatal írói mutatkoznak be, Gács Anna és Forgách András moderálásával. Hazánkat ebben az esztendőben a Hotel Havanna c. kötet szerzője, Hidas Judit képviseli.
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
Fesztiváliroda
Sofi Oksanen 2003-ban a Sztálin tehenei című könyvével robbant be a kortárs északi irodalomba. Ezt követően 2005-ben jelent meg a Baby Jane, majd 2008-ban a világhírt hozó Tisztogatás című könyve. Magyar nyelven műveit a Scolar Kiadó jelenteti meg. Legutóbbi könyvét, amely a Kun kyyhkyset katosiva (Mikor eltűntek a galambok) címet viseli, szintén a Scolar fogja kiadni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából.
Az MKKE közleménye felidézi: Sofi Oksanen, az egyik legnépszerűbb kortárs finn író, 1977-ben született a finnországi Jyväskyläban – észt anyától, finn apától. „Irodalmában azóta is erőteljesen jelen van Finnország, a Szovjetunió és az elnyomás alatt fuldokló Észtország történelme, illetve a női lét, a nők ellen irányuló erőszak kérdései” – olvasható a dokumentumban.
Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát, első drámája a Tisztogatás volt, amelyből később megszületett az azonos című világsikerű regénye. A drámát 2011-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház is bemutatta Valló Péter rendezésében.
A fiatal írónő irodalmi munkásságát az évek folyamán számos rangos skandináv és nemzetközi díjjal ismerték el. 2013-ban az első finn írónőként kapta meg a Svéd Akadémia által alapított irodalmi díjat. 2010-ben az észt köztársasági elnök a Terra Mariana Kereszt IV. fokozatával tüntette ki, 2012-ben pedig Sauli Niinistö finn államfő Finn Oroszlán érdemrendet adott át neki, amellyel – az indoklás szerint – „Oksanen kimagasló irodalmi tevékenységét ismerte el a finn nemzet”.
A könyvfesztivált 2014. április 24. és 27. között tartják, az esemény díszvendég országa a korábbi bejelentés szerint Törökország lesz. Az MKKE felidézte: Törökország idén áprilisban a Londoni Könyvvásár díszvendége volt, emellett az idei budapesti könyvfesztiválon is látványos standdal volt jelen.
(MTI)
Tisztogatás (2010)
(Puhdistus, 2007)
A Tisztogatás hossz-hosszú idő óta az első olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtől- kortól függetlenül mélyen megérint mindenkit.
A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott.
A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a főszereplőket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében…
A Tisztogatást közel 40 nyelvre fordították le.
Sztálin tehenei (2011)
(Stalinin lehmät, 2003)
Noha Anna egészségesnek tűnik, mégsem tipikus finn kamasz lány – anyja a vasfüggöny mögül került az 1970-es évek nyugati világába, más szokások, más viszonyok közé. Anna lakóhelyén, a „tősgyökeres finn kisvárosban” az emberek gyanakodva tekintenek a keleti blokkból menekült emberekre – legyen az bármilyen nemzetiségű, ők már csak ruszkik maradnak. A nők pedig kurvák…
E bélyeg beleégett Anna lelkébe, s hogy lemossa magáról származása „szégyenét” anyjával együtt a titkolózást választja – soha ki ne derüljön semmi! Anna hallgatásra kényszeríti magát: eltompítja lelkét, s csak az éberség fenntartására, a tökéletesség megszerzésére figyel.
A Sztálin teheneiben különböző generációkhoz tartozó nők életét követhetjük nyomon a háborútól a második ezredfordulóig – a nagyanyától az anyán át az unoka sorsáig kígyózik e megrendítő saga, melynek hősei a lelki elveszettség, az otthontalanság s a történelem viharai közt próbálják meglelni, ha nem is a boldogságot, de legalább a biztonságot.
Vad szexualitás, bulimia – mint jellegzetes civilizációs betegség – és a vasfüggöny mögötti történelem drámai természetességgel fonódik egybe Sofi Oksanen regényében, a Sztálin teheneiben. Oksanen az első nyugati író, aki egyszerre belülről s mégis kívülről ír a szovjet időkről.
Példátlanul erőteljes irodalom nők három generációjáról, akiket a politika, a háború, a szerelem és a betegség sodort el egymástól… és önmaguktól.
Amikor a galambok eltűnnek (munkacím, 2014)
Lebilincselő és kivételesen bátor hangú „nagyregény” Észtország II. világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban, ahol a történelem tapinthatóbban gázolt bele az emberek életébe, mint a Föld más szegleteiben.
A regényben három szereplő életét követhetjük nyomon: Roland – az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcos; unokatestvére, Edgar – aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát és még sötétebb titkait, s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar felesége, Juudit – akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, nemcsak a rokoni kapcsolatok okán, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is.
A történelmet, a politikát, a magántörténelmet és a fikciót egybeolvasztó, mesterien felépített regény több szálon futó cselekménye több idősíkon játszódik: hol a németek megszállta Észtország adja a hátteret a második világháború éveiben, hol ugyanaz az észt vidék, ám a szovjet megszállás alatt, a’60-as években, az ügynökök és Janus-arcú besúgók szőtte hálók közepette.
A Mikor eltűntek a galambok Sofi Oksanen Észtország közelmúltját tárgyaló tetralógiájának harmadik része, a Sztálin tehenei és Tisztogatás címmel megjelentek után.
Sofi Oksanen a regényről:
„Egy ideje már kerestem a megfelelő főszereplőt következő regényem számára, amikor 2009-ben véletlenül rábukkantam a mintaképre. A témakör és a fő téma elvben már körvonalazódott, csak az arc hiányzott. Olvastam egy cikket, melynek számos történelmi alakjából bármelyik beleillett volna történetembe, mert mindegyikük olyan ember volt, aki valamiféle módon hatott a világ alakulására, és még mindig befolyással bír arra, miként olvassuk ma a történelmet.
Az egyik személy azonban a többiek fölé emelkedett. Egy férfi, akit végtelenül lenyűgöztek kora hírességei, csillagai, bálványai – a pilóták –, és ő maga is azzá akart válni. Pilótának adta ki magát, történeteket mesélt veszélyes helyzetekről, melyekbe repülései során került, és hírességekről, akiket repülőgépén szállított. Még pilótafényképeket is retusált magáról.
A valóságban soha nem repült. Még csak repülési engedéllyel sem rendelkezett.
Azzal kezdtem a munkát, hogy régi műrepülő-bemutatókat néztem, kipróbáltam, milyen Suomi géppisztollyal lőni, és elgondolkodtam a férfi feleségén, a házasságon, amely hazugságra épült.”
Baby Jane (2012)
Mi történt Kormival? – a magabiztos, mindenkit elbűvölő lány, aki körül csak úgy pezseg az élet, milyen valójában? Milyen akkor, amikor a pirulák és az alkohol mindent elrejtő gőze nem lengi körül? Mi zajlik a ragadós kacagás, a rummámoros éjszakák legmélyén?
Hogyan történhetett, hogy a város legmenőbb, feketebakancsos leszbije saját otthona rabjaként, az éhhalál szélére sodródva tengeti „élet”-nek nem nevezhető létét? A kötet elbeszélőjének nagy szerelme, Kormi elszigeteli magát saját lakásában. Nem vásárol, nem mozdul ki, még csak szemetet sem meri levinni, sőt már éjjel sem merészkedik emberek közé. Súlyos szorongástól szenvedve még a legegyszerűbb dolgoktól is visszariad. Kormi hosszú éveken át sikerrel rejtette el súlyos lelki betegségét – S AMIKOR MÁR FELTÁRULKOZNA, AMIKOR MINDEN IDEGSZÁLA KÖNYÖRÖGNE A SEGÍTSÉGÉRT, SENKI SEM ÉRTI… A SZAVAK ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN HANGZANAK EL, ÉS SÜKET FÜLEKRE TALÁLNAK.
A világhírű finn írónő második regényében különös szerelmi háromszög bontakozik ki, és érzéki szerelmi dráma játszódik le a magával ragadó leszbikus lány, Kormi súlyos pánikbetegségének az árnyékában. Mámoros nevetés, elsöprő szenvedély, fojtogató féltékenység és könnyek vezetnek a megtörhetetlen magány és a végső lemondás felé.
Sofi Oksanen a Baby Jane-ben tabutémákhoz nyúl: az Oksanenre oly jellemző dühvel és szívbemarkoló átéléssel hívja fel a figyelmet a melegek zárt világának emberségére, illetve a lelki betegekről való gondoskodás csődjére, a kirekesztettségükre, a társadalom velük szembeni értetlenségére, az alkoholon, nyugtatókon, drogokon élő Prozac-nemzedék magára hagyatottságára.
Scolar kiadó
scolar.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
