Lénárt Anna : Hurrá!

A telefon csengése a WC-n ülve talált. „Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, és úgy ringatna el…” Gyorsan lehúztam a víztartályt. Ennek a világban nagy előnye, hogy bárhová, bármikor magaddal viheted mobilodat.

     — Bocs, pisiltem…

     A vonal másik végén erőteljes nevetés…

     — Akkor, most mi is a nevetés tárgya? Hallod? Hagyd már abba!

     Barátnőm, fuldoklás közepette elnézést kért, de mire kimondta, már ismét kacarászott magában.

     Hagytam, hadd nevesse ki magát, mert tudtam, addig nincs is esélyem értelmesen beszélni vele. Ő hívott. Fizesse a számlát, ha neki megéri!

     — Drágám! Te tudod, hogy nem is könnyű állva pisilni?

     — Na, nem mondod! Miből jutottál erre a következtetésre?

     — Gondold el… az Erzsivel, egy tévériport hatására vettünk magunknak egy olyan csövet, amin keresztül állva tud az ember lánya pisilni. Volt műanyagból és olyan porcelán utánzatból, de gyakorlásra a műanyag mellett döntöttünk. A párom elment reggel munkába, a gyerekeket kiküldtük a strandra és akcióba indultunk. Hát, kész kabaré… Biztos, ami biztos, nekivetkőztünk és… Itt vagy?

     Meglepetésemben meg sem tudtam szólalni, de már folytatta is…

     — Látnod kellett volna minket. Két nő áll a budi körül, a műanyag csövecskéket több-kevesebb sikerrel beigazítottuk a helyére és már folyt is… Na nem teljesen oda, ahová akartuk… Az első felvonás teljesen röhögésbe fulladt. Nem adhattuk fel. Egymás ellen ittuk az ásványvizet, a colát, a befőtt levét. Erzsinek előbb kellett pisilni, de nem hagytam neki. Kitartásra biztattam, addig, míg nekem is kell és kellett… az akció újra indult… ittunk, állva pisiltünk és ez így ment egész nap. Nem tudod elképzelni, milyen jókat röhögtünk. Az is igaz, a végére egész jól bele is jöttünk.

     Hallgattam a beszámolóját és mosolyogtam. Elkönyveltem magamban, hogy mind a két lány hibás. Egész nap egy meleg, levegőtlen irodában vertem a számítógép billentyűzetét, míg ők a beszámoló hallatán igen jól szórakoztak. Elképzeltem a két nőt és ismét mosolyra állt a szám.

     — Neked is ki kellene próbálnod!

     Nem akartam kapásból teljesen elutasító lenni, esetleg megsérteni őszinte véleményemmel, ezért udvariasan megkérdeztem, hogy hol lehet ilyen „szerszámot” kapni. Gyorsan elsorolta és elköszönt, mert megjöttek a gyerekek a strandról.

     Másnap szinte véletlenül betértem egy üzletbe… Kíváncsi voltam, hogy néz ki a nők állva pisiléséhez jövőbe vetett hite… Mikor megláttam elnevettem magam. Az eladó rosszallóan nézett rám. Zavaromat leplezve, kértem adjon egyet. Amikor visszakérdezett, milyen színben szeretném — hát…

     Elhagytam az üzletet, már az ajtóban nevettem. Egyenest otthonom felé vettem az irányt. Nézegettem, a rózsaszín csövecskét és magam elé idéztem a két lány röhögős arcát.

     Nekivetkőztem…

     Hát tényleg nem könnyű állva pisilni.

 

Battonya, 2010. augusztus 16.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Lénárt Anna
Szerző Lénárt Anna 140 Írás
Három családos elvált nő vagyok. Gyermekeim kirepültek a fészekből, egyedül élek. Köztisztviselőként dolgozom, a feladataimat legjobb tudásom szerint látom el. Lelkiismeretes embernek tartom magam.Szeretem az embereket, átérzem gondjukat és ha tudok segítek. Megpróbálom a legrosszabb dolgokból is a legjobbat kihozni, mert azt tartom az élet túl rövid ahhoz, hogy megkeseredve éljünk. Sok mindenre megtanított az élet, elsősorban arra, hogy sosem adjam fel. Ha reggel borult az égbolt nem arra gondolok, hogy esni fog, inkább annak örülök, hogy még nem esik. Verseket gyermekkorom óta írok. Az általam írt versek "én vagyok", tükrözik a lelkem, a vágyaim, átölelik az életem. Romantikus embernek tartom magam, a halak csillagjegyre jellemző tulajdonságok szinte mind jelentkezik nálam. Alföldi lány lévén kívánkozom a hegyek közé. Ha tehetem a szabad időmet hegyes vidéken, sétával töltöm. Igaz kevés ilyen akad, de ha adódik akkor kihasználom a lehetőséget.