Nap: 2012.10.08.

Vers

Soha, ide, Nem

2012.10.08. Kapocsi Annamária 2

Lobognaklelkem rajta induló hangok,befelé néz? koldusok,id?t, tekintetet, nem vetést,mégis el nem hihet? létezést dadognak a kövek,kocognak “nem” mesét,mikor még enni is nehéz, ó mily nehéz,sejtetni voltot – rimánkodhatatlan induló.Csönd.Lobognak semmik és a zászlótlan fénybenvalami színt keres,hogy ez a kamraajtó, miért [… Tovább]

Vers

Elfelejtett lélegzet

2012.10.08. Mudra Csaba 2

Eresz csordul,árok telik,repedések sóhajahallatszik.Távolban villám kacsint,jó most a leveg?– tisztán érezhet?milyen a meg nem romlottlélegzet. Túl messze vagyok t?led,de érezlek,talán figyeled te is– észreveszed,a csendes es? olyan,mint a ki nem mondott lélegzet…

Vers

Hiányzol…

2012.10.08. Szeibert Éva 7

Búcsú egy hű baráttól…* Elment… utolsó pillantása szívembe égett, lehajtott fejjel, barna búval búcsúzott, szemében a fájdalom halált sikoltott.   Elment… nyolc éven át volt önzetlen barát. Ráborult a csend és rám is.   Ülök némán, arcomra árkot vájt a [… Tovább]

Humor

A h?s

2012.10.08. Maretics Erika 0

Viseltes kabátján hatalmasra n?tt kokárda, senki sem veszi észre, milyen kopott a szövet.Cigarettától karcos hangon egyre kántálja,aki igaz, h? magyar, ma engem bátran követ,ellenséggel semmi szín alatt nem fújhat egy követ,majd ódon kardot ránt, a pengéje rozsdab?r?,görbe ujján címeres alumíniumgy?r?.Kövessetek, [… Tovább]

Vers

tartozunk

2012.10.08. Szakál Magdolna 4

  hegyoldalnak feszült tegnapokon túlról jöttünk kéz a kézben cserepes ajkainkon sóhajok égtek fátyoltakart múltunkból kitépett az id?. összesodort leveleken léptünk. közös jelen. jelem. jeled. jelöletlen  két idegen. átszellemült akarat. sorsod tükre vagyok? olykor. nem. a foncsor. máskor keret. veretes [… Tovább]

Élménybeszámoló

Az ország háza

2012.10.08. Kühne Katalin 0

    Húsz éve elhatároztuk, hogy minden évben találkoznak a régi egyetemi társak. Szinte mindent tudunk egymásról, hiszen ez az évfolyam olyan összetartó közösség, hogy a negyven f?s összejöveteleken ott vannak a házastársak, néha a gyermekek, unokák is. Az ország [… Tovább]

Vers

Birsalmák

2012.10.08. Böröczki Mihály - Mityka 5

  A sárga gömbök úgy lógtak a fákról, mint akik minden tudnak a világról, a szilvafát, az öregedő körtét, a két barackfa mindenik gyümölcsét, a cseresznyén az égre korhadt ágat, a lábnyomot, mi ott maradt utánad, a tavaszt, ahogy szirmot [… Tovább]

Vers

Közelít a tél

2012.10.08. Czirják Jolán 6

Közelg’ a tél, s ha hófehér subát terít magára végre, aludni tér – de álmait kiszórja ránk, csodát idézve. Mesés e kép – ezernyi röpke pille hull alá az Égb?l, s ha földet ér, ropogva kér kegyelmet ? a h?vös [… Tovább]

Karcolat

Kigörbölten

2012.10.08. Boér Péter Pál 6

*           Biztosan más is észrevette, hogy a házak élnek a maguk módján. A legrogyadozóbb kunyhó is derekasan állja a sarat, amíg lakják. Ám a nálánál sokkal jobb, új építésű is hosszabb, rövidebb magára maradás után [… Tovább]

Vers

Időtlenül (naptárdal)

2012.10.08. Havas Éva 2

…egy már majdnem vállalhatatlan sorszámú születésnap margójára… Csorognak a napok évekké dagadva, azzal sem törődöm, mit mutat az óra, a tükröt kerülöm, már nem érdekel (szívemben hamvas lelkű angyal énekel) Sokáig számláltam, de elfogytak az ujjak, a régi fájdalmakhoz sorakoztak [… Tovább]