Fordítás

Határozatlanság

Tudor Arghezi (Bukarest, 1880. május 21. – Bukarest, 1967. július 14.) román költő, prózaíró, műfordító, publicista. Eredeti neve Ion N. Theodorescu volt, írói álnevét, ahogy saját maga elmondta, az Arges folyó ókori nevéből vette. Más kritikusok szerint két híres eretnek, [… Tovább]

Vers

Houdini lánca

Egymást ölel? mázsás sziklák a b?nök, hibák, tévedések, még egyszer sem jutottam itt át, mert közöttük nincsenek rések.   Ég?n lüktetnek a nyers sebek, nyöszörög, sajog ezernyi heg, vér szagától ?rjöng? ebek, jó lenne semmit sem bánni meg.   ?rzöm [… Tovább]

Vers

A francia tanár

A sima sikoly, mint puha pamacs röppen szájáról a leveg?be,kezét és lábát egymásba fonja a rettegés rekedt, görbe ?re. Franciát tanít, már harminc éve,lakbérre is alig jut bel?le.a kis kredencben várja régótaegy palacknyi poros, olcsó l?re, ha leveszi pár fokkal a f?tést, [… Tovább]

Vers

Élet

    Hit   Amíg közel a teljesség lehetősége minek átadnom magam pőrén, feltételektől mentesen… Érzem, van még idő, látom, bármit teszek, a közelemben maradsz, hiszem, nem lesz másképp soha.   Későn?   Fuldokolva kapok utánad, utolsó levegőmmel kapaszkodnék — [… Tovább]

Vers

Messze az a közel…

a múló idővel…   Nézd, lassan elköszön az ősz, töpreng, de hosszan nem időz. Látom a lombja hullott fákat, ködlepelben kopasz ágak. Hídon át indul sok emlék, gondolom tán’ vele mennék. Tépve minden kósza álmot, feledve az ifjúságot…                [… Tovább]

Vers

anziksz a mennyországból

képeslap. rajta verssorok. pókháló fonálon ereszkedik rá a csend. viharvert asztalon domborm?ves kancsó, a vén feny? alatt hatodikat koccan a pohár. árnyak ülnek ott. alszik a fény. nagyanyám valakit sirat. ölében szakajtó, lyukas emlékkosár. nagyapám. kék szemében apró mosolyok. egy [… Tovább]

Vers

Vándor felhők

* Vándor felhők, kérlek, álljatok meg Itt az érdi dombtető felett. Nézzetek le csak egy pillanatra, Apró fények adják a jelet.   Szüleimnek végső otthonánál Kulcsolódik imára kezem: Megköszönöm azt, hogy felneveltek, Jóban, rosszban, ott voltak velem.   Segítsetek elmondani [… Tovább]

Vers

tanárpályán

vég nélküli ragozások anyja,megtanultam száz és száz nevet,szemek, arcok lassan egybefolytak,egy jövőt rajzolt a képzelet. pedig nem így kezdtem hajdanában,gyémántszemek kerültek elém,csiszolódtak egyre fényesebbre, s fényükből rám is hullt egy kevés; megéreztem, kinek mi a gondjas mondtam, mit magam se [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Houdini lánca

Egymást ölel? mázsás sziklák a b?nök, hibák, tévedések, még egyszer sem jutottam itt át, mert közöttük nincsenek rések.   Ég?n lüktetnek a nyers sebek, nyöszörög, sajog ezernyi heg, vér szagától ?rjöng? ebek, jó lenne semmit sem bánni meg.   ?rzöm [… Tovább]

Vers

Sötétedik

  Sötétedik. Végigpásztáznak a beszürkült, ólomszínű ködfátyolok. Ilyenkor magába száll, ki nem tudja hova térjen, hova már?   Rohanó emberhad elvonul, mint a felhők az égről, markomban a szelíd csend húzódik meg. Simogatnám, de ő kényeztet, kénye, kedve szerint ad, [… Tovább]

Vers

Post mortem

  Még miel?tt szavam elhal, szerveimet felajánlom – életet adni, ha már úgyis elér a halál… Szívem egy új testben dobog – ó, de csodás – ez az álmom! tán aki kapja szegény, s kincse csupán az erény… Ám dús [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Houdini lánca

Egymást ölel? mázsás sziklák a b?nök, hibák, tévedések, még egyszer sem jutottam itt át, mert közöttük nincsenek rések.   Ég?n lüktetnek a nyers sebek, nyöszörög, sajog ezernyi heg, vér szagától ?rjöng? ebek, jó lenne semmit sem bánni meg.   ?rzöm [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Houdini lánca

Egymást ölel? mázsás sziklák a b?nök, hibák, tévedések, még egyszer sem jutottam itt át, mert közöttük nincsenek rések.   Ég?n lüktetnek a nyers sebek, nyöszörög, sajog ezernyi heg, vér szagától ?rjöng? ebek, jó lenne semmit sem bánni meg.   ?rzöm [… Tovább]