Vers

Veled kell…

Hevesen dobog a szív,lelkem maradni sem bír…Már repülnék az élet felé,hol téged rendeltek énem mellé!Kell minden veled töltött óra,s, hogy mellettem térj nyugovóra…Nem lehet fontosabb más, érted szól minden dobbanás… A zaj, mi lüktet fel szívemb?l. Hiányod minden nap fel?röl… [… Tovább]

Vers

Nekem

  elég a hely, ahol ültél, egy hajszál, kifosztott matrac.   Mintha tartoznék az életemmel: mellettem mindig maradhatsz.   Rám már a varjak se vigyáznak, a nagy, októberi es?k se.   Ólmos es?víz folyik hajamra, elárvult szemöldökömre.   Üres bogárpáncél [… Tovább]

Vers

Holdudvarnak közepébe’

*         Holdudvarnak közepébe’, Galamb szállott belsejébe’, Belsejébe’ galamb szállott, Kapargatott édes álmot.     Arany magot, ezüst füvet, Csipegetett drága rügyet, Drága rügyet csipegetett, Szárnyaival billegtetett.     Hej galambom, szabad madár, Olyan puszta most a [… Tovább]

Elbeszélés

Nősülni nehéz 5/5. Epilógus

Dániel kit a magyar bürokrácia egy éven át megakadályoz a nősülésben, Aotearoa-Új-Zélandon házasodik össze menyasszonyával. Vajon tényleg ennyire egyszerű lenne? *     Dániel nem tudott aludni, gondolatai állandóan magukkal ragadták. „Vajon hány óra lehet? Ezen a repülőgépen eléggé homályos [… Tovább]

Vers

Libatömés

  Apám évente, rendjemód telente, kis katrocot eszkábált, szűkre szegve, vékony karókból körbekalapálta, hogy az legyen a mi ludunk tanyája. Ez megesett. Fedett helyet találtak az egyszemélyes hizlaló karámnak, és feledve a gágigáló gőgöt, az egyszem liba belepréselődött, s mert [… Tovább]

Kisregény

Ahogy én látom Amerikát 2.

Saját fotók – a boritót tervezte és összeállitotta a szerz? fotóiból Cservenák Ildikó GREAT NECK        Great Neckbe mentem, ahol eddig helyettesítettem vasárnaponként. Egészen pontosan, Kensingtongate volt a hely, ahol Ern? bácsi feleségét, Berta nénit kellett gondoznom, minden [… Tovább]

Vers

kérdez?

hova bújnak a halottak, mi az, amir?l már tudnak, ami titkuk csak nekik van, minekünk meg csupa testek, feldíszített semmi estek, arról beszélünk, mit tudunk, alig szólunk, meghallgatjuk, amir?l beszél az éjjel, legsötétebb csöndességben:   csak a napról, a világról, [… Tovább]