Nap: 2012.10.20.

soha nem mondtad, de én mindig tudtam: azt kérhetek t?led, amit csak akarok; ezért vigyáztam, túl sokszor ne kérjek, akármi csipcsupot nem is akarok. tartalékoltam, hogy majd csupán egyszer, a legfontosabban majd csak megsegítesz, de mikor jön el, ami legfontosabb [… Tovább]

  Lőpor lepi be fejünket, Alatta szürkülnek tincseink, Közben tudjuk, hogy nem lehet Ily módon védni kincseink. Bomlásba vált érvek köré Aláaknáztunk majd’ mindent. Tem-érdek senki-semmivélett. Sáros út rendszertelen.

  Amint köd éled fel, ágtet? alatt ég a ház. Mi lesz minden éji tánc után? Rét helyén sivár, elhaló terek. Felejts el, ma nem vagyok fény, ma nem megyek veled.

Provokációra becsületkérdés nem válaszolni * Szilágyi Örzsébet a versét megírta; A címzett a markát egész’ telesírta. „vandrának” a levél Brassó városába, Jótanácsot viszen az időhiányba’.   Savas kritikámért penitenciából Kiveszem s -váltom a dependenciából. Arannyal ezüsttel megfizetek érte, Szívemen hordozott [… Tovább]

  ez köt hozzád. hogy lehetek a huszadik senki, vagy szél a hegyek ormán. normál állapotban nem csípem a szelet: vet, arat, elsuhan…. de így, ahogy bel?led felszakadván magammá: term?; láncos rohanás. szelíd vadul viszlek. igen. bennem suhansz; már képtelen [… Tovább]

Ha nincs rólad hírem, nem remélem a volt illatát, s  áthangolt zongorák ujjrendje másolódik bennem. Ha nem hallok felőled, oda minden remény, lelkemben szótlanul botorkál a sötét, és a fény.  

    Én a sötétbe pisztollyal mentem – úgy tartottam a kezem, ha valaki ott a sötétben látna, tudná, nem vagyok fegyvertelen.   Az előszoba hosszú és hideg volt anyámék szobája csendes; kikapcsoltuk a tévét, a frász tört ki, ahogy [… Tovább]

Nézd a fák homlokát fénybe olvadt érem, az id? kérgén át szivárog a vérem!   Taposnak új telek zöld levélruhámon, ágtör? vad szelek, kit?l kérjem számon?   Nyirkos, kusza gyökér, sártól mocskos a hó, a rossz odva kövér, néma bennem [… Tovább]

A legjobb lenne messzire menni innen,túl nagy pupillámban nem feloldozás van.Talán könny?, n?i sálban sistereg avégzet, talán idegösszeroppanásban. Én biztatnám azt, aki hasonló hozzám,s ideggyenge, lázas virágokat sirat.Bocsássatok meg mindent a szeret?knek!?rzik kifosztott szembogaraitokat.