hegyoldalnak feszült tegnapokon túlról jöttünk
kéz a kézben
cserepes ajkainkon sóhajok égtek
fátyoltakart múltunkból kitépett
az id?. összesodort leveleken léptünk.
közös jelen. jelem. jeled. jelöletlen
két idegen. átszellemült akarat.
sorsod tükre vagyok? olykor. nem. a foncsor.
máskor keret. veretes fény az íriszen.
árpa. égetlek akár a nyár. múlok. maradva
mélyeden. silózott tavasz. száguldó fényre felt?zött pillanat.
ébrenléted konok dacával sosem harcolok
hunyt magamra ha hagysz is. már vagy.ok.
kivérz? léleksebek felett puha gyolcs. biztonság.
s te néma fohászaimba foglalt bizonyosság.
