Pethes Mária:
Gustul libertÃ?Æ?Ã?£ii – Pentru Mariana Marin (Román)
între noi sa-ntins ora localÃ?Æ?. voiam
sÃ?Æ?-mi ajust gipiesul meridianului tÃ?Æ?u,
dar procesele vulcanice ale iner�£iei
au format o crustÃ?Æ? pe suprafaÃ?£a inimii tale,
Ã?Ÿi ca unica planetÃ?Æ? locuibilÃ?Æ? a universului
te-ai reglat pe o nouÃ?Æ? orbitÃ?Æ?.
în nemiloasa râpÃ?Æ? a întunericului
am mapat hidrolologia �Ÿi relieful iubirii,
dar în capcanele depÃ?Æ?rtÃ?Æ?rilor înflorite în tine
libertatatea avea gust de fier.
devenisem intermedietoarea Ã?Ÿosetelor singuratice, cÃ?Æ?utam
pereche tuturor, arÃ?Æ?tam minunatÃ?Æ?, înltÃ?Æ?
în Ã?Ÿosete desperecheate. plângeam
bÃ?Æ?ltoacele oarbe, cÃ?Æ? nu obsevau profunzimea lor, astfel
niciodatÃ?Æ? nu puteau cunoaÃ?Ÿte înÃ?Æ?lÃ?£imea.
am omorât în locul tÃ?Æ?u un pÃ?Æ?r sÃ?Æ?lbatic,
sub care în cursul nopÃ?£ilor
un balaur blând cânta lipsa iubirii.
împreunÃ?Æ? vÃ?Æ?itam cu câinii de corciturÃ?Æ? alungaÃ?£i
pe strÃ?Æ?zi de rasÃ?Æ?, care nu mai trebuiau
doar frigului lui Dumnezeu,
Ã?Ÿi nu cu puÃ?£inÃ?Æ? satisfacÃ?£ie priveam,
cum cea�£a a subjugat mincinosul infinit.
Pethes Mária:
A szabadság íze – Mariana Marinért
közénk feküdt a helyi id?. szerettem
volna délkörödhöz igazítani dzsípieszem,
de a tehetetlenség vulkanikus folyamatai
szíved felszínén kérget képeztek,
és mint az univerzum egyetlen lakható
bolygója új keringési pályára álltál.
sötétségek irgalmatlan szakadékában
feltérképeztem a szeretet hegy-vízrajzát,
ám a benned nyíló távlatok csapdáiban
vas íze volt a szabadságnak.
szingli zoknik kerít?je lettem, mindnek
párt kerestem, remekül mutattam, magas
n? felemás zokniban. megsirattam a vak
tócsákat, mert nem látták mélységüket, így
sohasem ismerhették meg a magasságot.
megöleltem helyetted egy vadkörtefát,
ami alatt éjszakánként egy jámbor
sárkány énekelt a szeretethiányról.
együtt sopánkodtam a fajtiszta utcákra
?zött korcs kutyákkal, akik már csak
az Isten hidegének kellettek,
és nem kis elégtétellel néztem végig,
ahogy a köd leigázta a hazug végtelent.
