Seres László : Szer-elem-szerelem

 

Vedd jussod

-tiéd-

kit megérintő vágyad szült

s szökkent virágba

kinek jussa lettél

mikor rátalált a szerelem

fénylombos ága 

s többé nem menekülhettél

 

Nincs kötelék

csak a szerelem

mi feloldhatatlan

benne szövi szálait

az örökkévalóság

kitartóan önzőn

hogy érezd őt

minden pillanatban

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.