Maretics Erika : Úgy volt

 

Megérkezett a nyári es?

egy este,

városunk szürke

cseréptet?it verte.

Ismeretlenbe siet?

emberek arcát

mosta a zápor,

feketén fénylett 

minden sikátor.

 

Emlék már, hogy itt

gyerekek labdáztak

 

az utcán, mert autó

még csak elvétve járt,

egy régi fallal körülvett

grund volt szemben,

a házak el?tt

a szódás hangosan árulta

portékáját.

 

 

Játszótér volt minden,

a lépcs? a padlás,

és a sötét kapualj.

Szoba konyhás volt

sok lakás,

nem fért el odabenn,

a vidám
gyermekzsivaj.

 

A Köröndön halmozott

száraz falevélbe,

ugráltunk boldogan,

Vak Bottyán szobra

volt a kedvencem,

 száraz kenyér vége

lapult a zsebemben.

Hidd el!

Bizony így volt rég.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 11:48 :: Adminguru
Szerző Maretics Erika 205 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.